Helytörténeti anyagok[Könyvtári helytörténeti anyagok] [Helytörténeti képek]

1827

  • Helytörténeti fotók

    Vajda János születése – 1827

    Vajda János (1827-1879) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a reformkor hajnalán született. Vajda ideálja Petőfi Sándor, talán ez is magyarázza, hogy 1848 augusztusában honvédnek jelentkezik.

    Vajda költészete többnyire az elszigetelt magány, a kirekesztettség, a világgal és önmagával való meghasonulás életérzését fogalmazta meg. Így lett a meg nem valósult élet, az élmény hiánya és keresése leghatalmasabb élménye. Érett költészete megtelik filozófiai töprengésekkel, az 50-es évek verseiben már felmerülnek az emberi élet értelmét kutató gyötrő kérdések. Vajda költői magatartása két újfajta líratípus találta meg legmegfelelőbb kifejezésformáját: a hangulat-lírában és a látomás-lírában.

    érdekesség

    Vajda János

    vajda_j

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Fazekas Mihály halála – 1828

     

    Fazekas Mihály (1766– 1828) költő, botanikus, természettudós. Fazekas Mihály neve általában főművét, a Lúdas Matyit idézi fel az olvasók tudatában, de Fazekas Mihály jóval több, mint a Lúdas Matyi költője.

    Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta. Felnőttélete első felében katona, második felében városi közéleti férfi és természettudós. Annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. 

    érdekesség

    Érdekesség

    2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című művének illusztrációja látható.

    érdekesség

    Első magyar óvoda alapítása - 1828

    Korompai gróf Brunszvik Teréz (1775-1861) magyar grófnő, megalapítja az első magyarországi óvodát, sőt Közép-Európa legkorábbi „kisgyermekiskoláját”, amely idővel a kisdedóvó intézet, illetve az óvoda elnevezést kapta.

    Brunszvik Teréz legnagyobb érdeme, hogy az angol óvodák megismerése után 1828. június 1-én anyja budai házában, megalapította az első magyar kisdedóvót, azaz óvodát. Az Angyalkert néven közismertté vált óvoda a Habsburg Birodalom és egyúttal Közép-Európa első ilyen típusú intézménye volt. 2 és 7 év közötti gyermekek látogathatták. A hazai óvodaügy hőskorának első éveiben az új gyermekintézmény Pest-Budáról tovább terjedt Besztercebányára, Kolozsvárra, Pozsonyba, Nagyszombatba.

    érdekesség

    Korompai gróf Brunszvik Teréz magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.

    brunszvik

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Berzsenyi Dániel „Kriticai levelek” - 1829

    Berzsenyi Dániel (1776-1836) a magyar költészet egyik legnagyobbja. Verseiben mindig az emberlét legalapvetőbb kérdéseit sikerül megszólaltatnia. Az antik formák s a magyar nyelv tökéletes egységének megvalósítása, másfelől pedig a képzelőerőnek s a zeneiségnek a lírában való érvényesítését tűzte ki céljául.

    Berzsenyi ideje nagy részét a tudományoknak szentelte, amint ezt számos tanulmánya is mutatja. Kiadta az „A versformákról” című művét, majd 1829– től, „Kriticai levelek” című tanulmány sorozatában, a nyelvre és formára ügyelő „kéregkritikát” fogalmazott meg. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagjává választották. Székfoglalóját 1833-ban adták ki. Ebben a tanulmányában a klasszicizmus esztétikai elemeit részesítette előnyben a romantikával szemben: e szerint a világban az egyetlen állandó dolog a harmónia. 1836. február 24-én halt meg Niklán. 

    érdekesség

    Berzsenyi idézetek

    Rendeltetésünk nem magányos élet,
    s örök komolyság és elmélkedés,
    hanem barátság és társalkodás.”

    A barátság legszebb aktusa az, midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük.”

    Láttam a mosolygó tavaszt,
    Láttam az égető nyárt,
    Láttam minden időszakaszt
    S minden földi láthatárt:
    Ha örök időket élnék,
    Ezeknél többet nem érnék.”

    Mit ér a szép virág gyümölcs nélkül?
    Mit a bölcsesség a bézárt ajakban?”

    érdekesség

    Széchenyi: selyemtermelés felvirágoztatása - 1829

    Ma már kevéssé ismert, hogy Magyarország a 19. század végétől, Európa egyik rangos selyemtermelő országa volt. Széchenyi István gróf nem a luxust vagy kalandot, hanem a mezei gazdaság fellendítésének, a nemzeti ipar megteremtésének egyik lehetőségét látta a selyemtermelésben. A selyem az ókorban karavánutakon és hajókon jutott el keletről Európába. A szállítás veszélyei és költségei arra indították az európai uralkodókat, hogy országaikban a hazai termelést segítsék elő.

    Széchenyi Selyemrül (1840) című művében kifejti, hogy a sikeres selyemtermelés érdekében először az eperfák — akkori szóhasználattal szederfák — szaporítása, nevelése és elterjesztése a cél. Szederfa-telepítésben maga is jó példával járt elöl, 1829-ben nagycenki birtokán ültetvényt létesített, gőzgéppel működtetett fonodát és termelői egyesületet alapított. Hitt abban, hogy a selyemtermelés szép kincsforrása lehetne Magyarországon a mezőgazdaságnak. Nem csak ő, de korának több jelentős közszereplője (Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos) is jelentetett meg tanulmányokat a témával kapcsolatban, melyek hatására a magyar selyemtermelés az 1840-es évekre virágzó ágazatává vált a mezőgazdaságnak.  

    érdekesség

    A selyem előállítója, a legrégebb óta tenyésztett háziállataink egyike, az emberi gondoskodás nélkül ma már életképtelen selyemlepke, illetve annak hernyója. A hernyó, az eperfa leveleivel táplálkozik, ezért a selyemtermelés feltétele volt, hogy kellő mennyiségű friss eperfalomb álljon rendelkezésre. Magyarországon az eperfa egyik faja sem őshonos, de három faja azért eredményesen termeszthető volt, az ország akkori területének 4/5-én. 

     selyemlepke

    Selyemlepke 

     

    eperfa

     

    Eperfa

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kisfaludy Károly halála - 1830

    Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

    Arckép-, sőt szelencefestészetből, időnként kereskedelmi tevékenységből élt. Festői munkájával egyik elindítója a magyar nemzeti festészetnek. Kedvelt, romantikus témái (a tengeri vihar, a vésszel küzdő ember, a természet elemeinek hatalma, a sorsnak kiszolgáltatott ember veszendősége) költészete szempontjából is figyelmet érdemelnek. 1819-ben aratta első sikereit színdarabjaival, neve gyorsan ismertté vált. A 20-as évek elejétől hosszabb időre felhagyott a drámaírással. Rátalált az alkatának megfelelő tevékenységre, a szerkesztésre. 1821-től kiadta az Aurora c. irodalmi zsebkönyvet, megszervezte az Aurora-kört. Fáy András kezdeményezése nyomán új műfajt honosított meg, a novellát. Temetésén hatalmas tömeg vett részt. Pest tisztelettel adózott az írónak, aki a várost irodalmi központtá tette, és példát mutatott a városi, polgárosodó életformára és gondolkodásra.

    érdekesség

    A Kisfaludy Társaság

    A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy- Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836. november 12-én, Pesten alapított társaság. 1837-ben kezdte meg működését, melynek célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.

    érdekesség

    A „Hitel”megjelenése - 1830

    gróf Széchenyi István (1791-1860) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter. Eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász – a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja. Fő műve a „Hitel” 1830-ban jelent meg.A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium.

    Államgazdasági irodalmunk e zseniális alkotása, melyet „Honunk szebblelkü asszonyinak” ajánl, 1830. január 28-án jelent meg. Sorra veszi benne a magyar mezőgazdaság, kereskedelem égetően fontos kérdéseit, és a jelen vázolását követően meglepő biztossággal jelöli ki, hogy mit kell tenni és hol kell a munkának nekikezdeni. Birtokainak modernizálása céljából 1828-ban Széchenyi 10000 forintos kölcsönért folyamodott egy bécsi bankházhoz, de kérését elutasították. E személyes élményétől vezéreltetve kezdte vizsgálni a magyar gazdasági és politikai állapotok összefüggéseit, és adta közre 1830 elején a Hitelt, amellyel az érdeklődés középpontjába került.

    érdekesség

    A Hitel - 1830

    ahitel

     

    A könyv zárómondata szállóigévé vált: “A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni: lesz!” 

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kazinczy Ferenc halála – 1831

    Kazinczy Ferenc (1759-1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Nyelvi nézeteinek széleskörű, magas színvonalú kifejtése emelte a magyar felvilágosodásnak nemcsak általános vezéralakjává, hanem egyik legkitűnőbb nyelvészévé Kazinczyt.

    Sárospatakon folytatott tanulmányai alatt szerette meg a klasszikusokat, az olvasás és írás szenvedélye is itt bontakozott ki. Erélyesen sürgette a német nyelvnek, mint az akkori hivatalos élet közegének tanulását, volt bátorsága kimondani a magyar nyelv művelésének fontosságát.

    Kassán megalapítja „a Magyar Múzeum” c. folyóiratot. Az élénk eszű gyors elhatározású, műveltségre páratlan Kazinczy éppen alkalmas volt arra, hogy középpontot teremtsen maga körül. Leveleiben is hévvel küzd a magyar nyelvnek hivatalossá tétele mellett. Leveleivel fölkeresett mindenkit, akit a nemzet élete, az irodalom művelése, az ízlés fejlesztése érdekelne. Agitátori működése előfutára volt Széchenyinek, az irodalmi újítás, a politikusi munka útján. Ez Kazinczy pályájának legfontosabb eredménye s legmaradandóbb emléke. 1831. augusztus 23-án halt meg kolerajárványban.

    érdekesség

    Levelezése

    Kritikusai, ismerői Kazinczy legjelentősebb művének levelezését tartják.

    Több mint 6000 levele ismert.

    Egyike volt a világirodalom legszorgalmasabb levelezőinek. Levelezésben állott mindenkivel, aki hosszú élete alatt valamelyest csak számba jött a szellemi Magyarországon, és levelezett mindenről, ami értelmes téma akkoriban felmerülhetett. A kor belső története szempontjából ezek a levelek megbecsülhetetlenek, és mint alkotások is Kazinczy legjobb művei.”

    – Szerb Antal –

    érdekesség

    Koleralázadás – 1831

    180 évvel ezelőtt, 1831. július-augusztus folyamán, Magyarországon koleralázadás zajlott. A lázadást rövid idő alatt felszámolták, ám a járványban több mint félmillióan megbetegedtek meg, és 237 641 fő (közöttük Kazinczy Ferenc is) meghalt.

    Az ázsiai eredetű fertőző betegséget kereskedők hurcolták be Európába. 1830 végén a járvány továbbterjedésének megakadályozására lezárt északi magyar határt egy rövid időre feloldották,  ami elegendő volt arra, hogy a betegséget behurcolják az országba. A járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében kordonokat állítottak föl. Leállt a közlekedés, a kereskedelem, Felső-Magyarországon pedig éhínség fenyegetett a gabona-behozatal elmaradása miatt. A lakosság mozgását korlátozó intézkedések széles körben elégedetlenséget váltottak ki. Az elkeseredést fokozta, hogy a gyógyító célzatú bizmut port számos helyen túladagolták a kutak vízében, s felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat. Zemplén megyében egyidejűleg több helyen lázadás robbant ki, ami földesúrellenes parasztfelkeléssé szélesedett. Kegyetlenül vérbefojtották. 

    érdekesség

    A Kolera - kórkép

    A kolera egy baktérium által terjesztett betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal szennyezett vízzel és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A betegség súlyos hasmenéssel és

    hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet.

    A baktériumok bejutását követően a betegség lappangási ideje 4-5 nap. A betegséget, híg vizes székletürítés jellemzi, hányással vagy anélkül. Láz ritkán alakul ki, hasi görcsök, fájdalom nincs. A hasmenés-hányás révén elvesztett folyadék mennyisége arányos a fertőzés súlyosságával. Egészen súlyos esetben meghaladhatja az óránkénti 1 litert is, így a folyadékvesztés 1-2 nap alatt elérheti a beteg testsúlyát és pótlás nélkül halálhoz vezet.

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Vámbéry Ármin születése - 1832

    Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Közép-Ázsia földrajza és néprajza, valamint a török filológia területén végzett munkássága alapvető jelentőségű. Közép-ázsiai ügyekben tanácsait igénybe vett az angol és a török kormány is. A brit királyi udvar rendszeresen fogadta. Egyik legismertebb műve a Travels in Central Asia cimű írása 1865-ben jelenik meg.

    Szegény zsidó család gyermekeként látott napvilágot. Hároméves korában megbénult a bal lábára, így járta be élete végéig a Keletet. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket is tanult. 1857-ben Báró Eötvös József támogatásával Konstantinápolyba utazott. Négyéves tartózkodása során a híres török államférfi, Fuad Pasa titkárává vált. 1858-ban Konstantinápolyban jelent meg első műve, a Német-Török és Török-Német szótár. Több tudományos társaság, többek között a Royal Geographical Society is tiszteletbeli tagjául választotta. 1872-ben részt vesz a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában. 1894-ben igazgatósági tagjává választották. 1889 és 1890 között a Magyar Földrajzi Társaság elnöke volt.

    érdekesség

    Vámbéry Ármin

    vambery

    érdekesség

    Hídegylet megalakulása - 1832

    A 19. században egy Buda és Pest közötti állandó Duna-híd létesítésének gondolata már nemcsak a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberekben, hanem a polgárokban is felmerült. A hídépítés előkészítése, a felmerülő műszaki és gazdasági problémák megoldása gróf Széchenyi István munkájának eredménye. A munka összehangolása érdekében, 1832. február 10-én megalapítja a Hídegyletet.

    Az egylet feladata lett a vállalkozás problémamentes véghezvitelének biztosítása, valamint a közvélekedés megnyerése céljából a megfelelő propaganda előkészítése. Propagandára szükség volt, hiszen köztudott volt, hogy az ókori és középkori soknyílású, boltozott hidak közül többet elsodort a víz. Az 1775-ös árvíz is élénken élt a lakosság emlékezetében, és pont a híddal kapcsolatos viták közben pusztított az 1838-as pesti árvíz is. Harmadrészt a hídon mindenkinek – a nemeseknek is – vámot kellett fizetnie, a híd tehát a nemesi előjogok csorbítását, a közteherviselés elvének a bevezetését is jelentette. Széchenyi, Andrássy Györggyel tanulmányútra indult Angliába, ahol megismerhette William Tierney Clark által tervezett és épített hidakat. A jégtorlódás, árvizek és kimosódás kevés pillérrel való elkerülése érdekében Széchenyinek a választása a lánchíd típusra esett.

    érdekesség

    Széchenyi István, a Lánchíd építésének kezdeményezője

    szechenyi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Bánk bán ősbemutató - 1833

    Katona József (17911830), a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. A kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor (1814) előadandó történeti dráma megalkotására kiírt pályázatra küldte be először fő művét, a Bánk bánt. Bár drámája elhomályosítja Katona többi művét, csak az író halála után magasztosult nemzeti drámává. Halálát követően fedezték fel a művet, a vált a magyarság nemzeti drámájává. A darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán.

     

    Fordítások és lovagregények dramatizálása után, önálló történelmi drámákat írt, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). Ezt követte a Bánk bán, amivel jelentkezett az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára. A pályázatra beküldött fő műve, a Bánk bán, nem került be az értékelt művek közé. Katona elkeseredésében felhagyott a színészettel, szakmája felé fordult, és letette az ügyvédi esküt. 

    érdekesség

    Katona József idézetek

    Az a tűz, melyet a
    Természet alkotott az asszonyok
    Szemébe, oly sebesen elragad,
    Hogy azt csak egy nyájas szó is dühös
    Lángokra gerjeszti s az erőtlen ész
    Elhallgat: ekkor már az észben bízni
    Csak annyi, mint egy nagy tüzet csupán
    Buzgó imádság által oltani.”

    Dicsérd csupán
    Múltával a napot.”

    Beszélj, beszélj; igen
    Jól hallom én panaszod; de magam
    Panasza is beszél.”

    Hazámba vágy
    A szívem, és az ott vagyon, hol a
    Holtteste nyugszik annak, akinek
    Az életem s lelkem felébredését
    Köszönöm.”

    érdekesség

    Széchenyi „Stádium” c. műve - 1833

    A Stadium Széchenyi István elképzeléseinek összegzése, amelyet 1831-ben írt, és befolyásolni szerette volna vele az 1832/36-os országgyűlést. Ezt azonban nem sikerült megvalósítania, mert műve nem jelenhetett meg, csak 1833-ban, akkor is Lipcsében.


    Széchenyi az előszóban kifejti, hogy a nemzetnek választania kell előrehaladás és helyben maradás között. Az előrehaladást azonban csak az elavult alkotmány megváltoztatásával lehet elérni. Az alkotmány ugyanis rossz, mert nyolcszázezer nemesre alapoz, egymillió ember helyett. Ahhoz, hogy valamit tenni lehessen, először fel kell ismerni a rossz helyzetet, és tudatosítani kell, hogy a helyzet megváltoztatását nem a kormánytól kell várni, hanem magunktól. Hogy hogyan lehet a jelenlegi helyzetet megváltoztatni, arra próbál meg választ adni Széchenyi a Stadiumban.

    érdekesség

    A Mű

    studium

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Széchenyi „Hunnia” c. műve - 1834

     

    1834 közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, amelyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet 1835-re írta meg, de kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg.

    Széchenyi a Hunniában az államnyelv problémájával foglalkozott: arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen feltételekkel válhatna a magyar nyelv a modern Magyarország államnyelvévé. Az 1820-as évek magyar reformmozgalma számára ez a kérdés egyet jelentett a rendi alkotmányosságot és jogrendet megtestesítő latin nyelv elleni küzdelemmel. A Hunnia látószöge azonban ennél tágabb. Széchenyi számára nyilvánvaló volt, hogy ebben a küzdelemben nemcsak a latint védő ókonzervatívok és a magyart pártoló reformerek, hanem az ország nemzetiségei is érintettek. A latin ellen vívott harcban Széchenyi természetesen a magyar nyelvet védők közé tartozott.

    érdekesség

    Hunnia - részlet

    Azon mennyei szikra, mely ismét életre ébreszté a magyart, többé elalunni nem fog. Ne vessetek gátot tehát ti a magyar szó hivatali felszenteltetése ellen, mert igy béke s a mai csend, meg nem zavarva uralkodandik anyaföldünk térein utóbb is, sőt sokszori hideg visszavonás helyeibe meleg egymáshoz közelités fog állni közibünk; mert mi magyarok, midőn fejledező erkölcsi sajátságitokat mindenek felett tisztelni fogjuk, a háladat legerősb kötelékivel is köttetendünk hozzátok, hogy viszont ti is megakarjátok becsülni nemzetünkhöz hü ragaszkodásunkat.

    érdekesség

    Vaskapu szabályozása – 1834

     

    A magyarországi folyószabályozásokat illetően az első igazi áttörő eredmények Széchenyi István (1791-1860) nevéhez fűződnek. Széchenyi ugyanis felismerte, hogy milyen nagy lehetőségeket ad az országnak a közlekedés fejlesztése. Leginkább a gőzhajózást tartotta fontosnak, és így jött rá arra, hogy Magyarországon szinte alig található biztonságos vízi út.

    Elsődleges terveiben az Al-Duna hajózhatóvá tétele szerepelt, s majd csak ezután kezdett el foglalkozni a Tisza-szabályozásával. Az Al-Dunán a hajózás számára a legnagyobb akadály a Vaskapu volt, mivel ez a dunai szakasz csak magas vízszint estén volt hajózható, a sziklás meder miatt. Vásárhelyi Pált kérte fel mérnöki tanácsadónak.

    Széchenyi 1834 júniusától személyesen is felügyelte az al-dunai munkákat, amelyben száz bányász és legalább ezer munkás kezdte meg a munkálatokat a nyári alacsony vízszintnél. A következő négy évben mintegy négyezer köbméter követ robbantottak ki a mederből. Vásárhelyi 1835-ben Széchenyinek írt jelentéséből megtudjuk, hogy a sziklákat puskaporral repesztették szét. A meder szikláinak szétrobbantásával jelentősen javult a hajóút minősége, de a befejező munkálatokra a század végéig várni kellett. A grófnak sikerült egészen Konstantinápolyig haladó hajójáratokat beindítani. Végül is három kilométer hosszú három méter mély lett a dunai hajózási csatorna, és emellett a parton megépült a híres Széchenyi-út.

    érdekesség

    A Vaskapu-szoros megnyitása - 1895

    vaskapu

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Nemzeti Színház építése - 1835

     

    A budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését (1840-ig Pesti Magyar Színház néven).

    A magyar színház épületét Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti, Astoria szállodával szemben, lévő telken kezdték építeni 1835-ben. Majd 1837. augusztus 22-én nyitották meg, Pesti Magyar Színház néven. Működött a Blaha Lujza téren (1908–1964), a majd a jelenlegi Magyar Színház épületében, a Hevesi Sándor téren (1966–2000). Önálló épülete majd’ egy évszázaddal az első lebontása után, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.

    érdekesség

    Az új Nemzeti Színház 

    ujnemzeti

    érdekesség

    Wesselényi perbefogása - 1835

    báró Wesselényi Miklós (1796-1850) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajós, a “hatalmas, méltóságos, királyi tekintetű magyar”.

    1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36-ös erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. A perben 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt, mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját Magyarországgal.