die lokale Geschichte[Könyvtári helytörténeti anyagok] [Helytörténeti képek]

1827

  • Helytörténeti fotók

    Vajda János születése – 1827

    Vajda János (1827-1879) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a reformkor hajnalán született. Vajda ideálja Petőfi Sándor, talán ez is magyarázza, hogy 1848 augusztusában honvédnek jelentkezik.

    Vajda költészete többnyire az elszigetelt magány, a kirekesztettség, a világgal és önmagával való meghasonulás életérzését fogalmazta meg. Így lett a meg nem valósult élet, az élmény hiánya és keresése leghatalmasabb élménye. Érett költészete megtelik filozófiai töprengésekkel, az 50-es évek verseiben már felmerülnek az emberi élet értelmét kutató gyötrő kérdések. Vajda költői magatartása két újfajta líratípus találta meg legmegfelelőbb kifejezésformáját: a hangulat-lírában és a látomás-lírában.

    érdekesség

    Vajda János

    vajda_j

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Fazekas Mihály halála – 1828

     

    Fazekas Mihály (1766– 1828) költő, botanikus, természettudós. Fazekas Mihály neve általában főművét, a Lúdas Matyit idézi fel az olvasók tudatában, de Fazekas Mihály jóval több, mint a Lúdas Matyi költője.

    Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta. Felnőttélete első felében katona, második felében városi közéleti férfi és természettudós. Annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. 

    érdekesség

    Érdekesség

    2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című művének illusztrációja látható.

    érdekesség

    Első magyar óvoda alapítása - 1828

    Korompai gróf Brunszvik Teréz (1775-1861) magyar grófnő, megalapítja az első magyarországi óvodát, sőt Közép-Európa legkorábbi „kisgyermekiskoláját”, amely idővel a kisdedóvó intézet, illetve az óvoda elnevezést kapta.

    Brunszvik Teréz legnagyobb érdeme, hogy az angol óvodák megismerése után 1828. június 1-én anyja budai házában, megalapította az első magyar kisdedóvót, azaz óvodát. Az Angyalkert néven közismertté vált óvoda a Habsburg Birodalom és egyúttal Közép-Európa első ilyen típusú intézménye volt. 2 és 7 év közötti gyermekek látogathatták. A hazai óvodaügy hőskorának első éveiben az új gyermekintézmény Pest-Budáról tovább terjedt Besztercebányára, Kolozsvárra, Pozsonyba, Nagyszombatba.

    érdekesség

    Korompai gróf Brunszvik Teréz magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.

    brunszvik

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Berzsenyi Dániel „Kriticai levelek” - 1829

    Berzsenyi Dániel (1776-1836) a magyar költészet egyik legnagyobbja. Verseiben mindig az emberlét legalapvetőbb kérdéseit sikerül megszólaltatnia. Az antik formák s a magyar nyelv tökéletes egységének megvalósítása, másfelől pedig a képzelőerőnek s a zeneiségnek a lírában való érvényesítését tűzte ki céljául.

    Berzsenyi ideje nagy részét a tudományoknak szentelte, amint ezt számos tanulmánya is mutatja. Kiadta az „A versformákról” című művét, majd 1829– től, „Kriticai levelek” című tanulmány sorozatában, a nyelvre és formára ügyelő „kéregkritikát” fogalmazott meg. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagjává választották. Székfoglalóját 1833-ban adták ki. Ebben a tanulmányában a klasszicizmus esztétikai elemeit részesítette előnyben a romantikával szemben: e szerint a világban az egyetlen állandó dolog a harmónia. 1836. február 24-én halt meg Niklán. 

    érdekesség

    Berzsenyi idézetek

    Rendeltetésünk nem magányos élet,
    s örök komolyság és elmélkedés,
    hanem barátság és társalkodás.”

    A barátság legszebb aktusa az, midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük.”

    Láttam a mosolygó tavaszt,
    Láttam az égető nyárt,
    Láttam minden időszakaszt
    S minden földi láthatárt:
    Ha örök időket élnék,
    Ezeknél többet nem érnék.”

    Mit ér a szép virág gyümölcs nélkül?
    Mit a bölcsesség a bézárt ajakban?”

    érdekesség

    Széchenyi: selyemtermelés felvirágoztatása - 1829

    Széchenyi: selyemtermelés felvirágoztatása – 1829

    Ma már kevéssé ismert, hogy Magyarország a 19. század végétől, Európa egyik rangos selyemtermelő országa volt. Széchenyi István gróf nem a luxust vagy kalandot, hanem a mezei gazdaság fellendítésének, a nemzeti ipar megteremtésének egyik lehetőségét látta a selyemtermelésben. A selyem az ókorban karavánutakon és hajókon jutott el keletről Európába. A szállítás veszélyei és költségei arra indították az európai uralkodókat, hogy országaikban a hazai termelést segítsék elő.

    Széchenyi Selyemrül (1840) című művében kifejti, hogy a sikeres selyemtermelés érdekében először az eperfák — akkori szóhasználattal szederfák — szaporítása, nevelése és elterjesztése a cél. Szederfa-telepítésben maga is jó példával járt elöl, 1829-ben nagycenki birtokán ültetvényt létesített, gőzgéppel működtetett fonodát és termelői egyesületet alapított. Hitt abban, hogy a selyemtermelés szép kincsforrása lehetne Magyarországon a mezőgazdaságnak. Nem csak ő, de korának több jelentős közszereplője (Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos) is jelentetett meg tanulmányokat a témával kapcsolatban, melyek hatására a magyar selyemtermelés az 1840-es évekre virágzó ágazatává vált a mezőgazdaságnak.  

    érdekesség

    A selyem előállítója, a legrégebb óta tenyésztett háziállataink egyike, az emberi gondoskodás nélkül ma már életképtelen selyemlepke, illetve annak hernyója. A hernyó, az eperfa leveleivel táplálkozik, ezért a selyemtermelés feltétele volt, hogy kellő mennyiségű friss eperfalomb álljon rendelkezésre. Magyarországon az eperfa egyik faja sem őshonos, de három faja azért eredményesen termeszthető volt, az ország akkori területének 4/5-én. 

    A selyem előállítója, a legrégebb óta tenyésztett háziállataink egyike, az emberi gondoskodás nélkül ma már életképtelen selyemlepke, illetve annak hernyója. A hernyó, az eperfa leveleivel táplálkozik, ezért a selyemtermelés feltétele volt, hogy kellő mennyiségű friss eperfalomb álljon rendelkezésre. Magyarországon az eperfa egyik faja sem őshonos, de három faja azért eredményesen termeszthető volt, az ország akkori területének 4/5-én. 

     selyemlepke

    Selyemlepke 

     

    eperfa

     

    Eperfa

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kisfaludy Károly halála - 1830

    Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

    Arckép-, sőt szelencefestészetből, időnként kereskedelmi tevékenységből élt. Festői munkájával egyik elindítója a magyar nemzeti festészetnek. Kedvelt, romantikus témái (a tengeri vihar, a vésszel küzdő ember, a természet elemeinek hatalma, a sorsnak kiszolgáltatott ember veszendősége) költészete szempontjából is figyelmet érdemelnek. 1819-ben aratta első sikereit színdarabjaival, neve gyorsan ismertté vált. A 20-as évek elejétől hosszabb időre felhagyott a drámaírással. Rátalált az alkatának megfelelő tevékenységre, a szerkesztésre. 1821-től kiadta az Aurora c. irodalmi zsebkönyvet, megszervezte az Aurora-kört. Fáy András kezdeményezése nyomán új műfajt honosított meg, a novellát. Temetésén hatalmas tömeg vett részt. Pest tisztelettel adózott az írónak, aki a várost irodalmi központtá tette, és példát mutatott a városi, polgárosodó életformára és gondolkodásra.

    érdekesség

    A Kisfaludy Társaság

    A Kisfaludy Társaság

    A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy- Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836. november 12-én, Pesten alapított társaság. 1837-ben kezdte meg működését, melynek célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.

    érdekesség

    A „Hitel”megjelenése - 1830

    gróf Széchenyi István (1791-1860) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter. Eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász – a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja. Fő műve a „Hitel” 1830-ban jelent meg.A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium.

    Államgazdasági irodalmunk e zseniális alkotása, melyet „Honunk szebblelkü asszonyinak” ajánl, 1830. január 28-án jelent meg. Sorra veszi benne a magyar mezőgazdaság, kereskedelem égetően fontos kérdéseit, és a jelen vázolását követően meglepő biztossággal jelöli ki, hogy mit kell tenni és hol kell a munkának nekikezdeni. Birtokainak modernizálása céljából 1828-ban Széchenyi 10000 forintos kölcsönért folyamodott egy bécsi bankházhoz, de kérését elutasították. E személyes élményétől vezéreltetve kezdte vizsgálni a magyar gazdasági és politikai állapotok összefüggéseit, és adta közre 1830 elején a Hitelt, amellyel az érdeklődés középpontjába került.

    érdekesség

    A Hitel - 1830

    ahitel

     

    A könyv zárómondata szállóigévé vált: “A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni: lesz!” 

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kazinczy Ferenc halála – 1831

    Kazinczy Ferenc (1759-1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Nyelvi nézeteinek széleskörű, magas színvonalú kifejtése emelte a magyar felvilágosodásnak nemcsak általános vezéralakjává, hanem egyik legkitűnőbb nyelvészévé Kazinczyt.

    Sárospatakon folytatott tanulmányai alatt szerette meg a klasszikusokat, az olvasás és írás szenvedélye is itt bontakozott ki. Erélyesen sürgette a német nyelvnek, mint az akkori hivatalos élet közegének tanulását, volt bátorsága kimondani a magyar nyelv művelésének fontosságát.

    Kassán megalapítja „a Magyar Múzeum” c. folyóiratot. Az élénk eszű gyors elhatározású, műveltségre páratlan Kazinczy éppen alkalmas volt arra, hogy középpontot teremtsen maga körül. Leveleiben is hévvel küzd a magyar nyelvnek hivatalossá tétele mellett. Leveleivel fölkeresett mindenkit, akit a nemzet élete, az irodalom művelése, az ízlés fejlesztése érdekelne. Agitátori működése előfutára volt Széchenyinek, az irodalmi újítás, a politikusi munka útján. Ez Kazinczy pályájának legfontosabb eredménye s legmaradandóbb emléke. 1831. augusztus 23-án halt meg kolerajárványban.

    érdekesség

    Levelezése

    Levelezése

    Kritikusai, ismerői Kazinczy legjelentősebb művének levelezését tartják.

    Több mint 6000 levele ismert.

    Egyike volt a világirodalom legszorgalmasabb levelezőinek. Levelezésben állott mindenkivel, aki hosszú élete alatt valamelyest csak számba jött a szellemi Magyarországon, és levelezett mindenről, ami értelmes téma akkoriban felmerülhetett. A kor belső története szempontjából ezek a levelek megbecsülhetetlenek, és mint alkotások is Kazinczy legjobb művei.”

    – Szerb Antal –

    érdekesség

    Koleralázadás – 1831

    180 évvel ezelőtt, 1831. július-augusztus folyamán, Magyarországon koleralázadás zajlott. A lázadást rövid idő alatt felszámolták, ám a járványban több mint félmillióan megbetegedtek meg, és 237 641 fő (közöttük Kazinczy Ferenc is) meghalt.

    Az ázsiai eredetű fertőző betegséget kereskedők hurcolták be Európába. 1830 végén a járvány továbbterjedésének megakadályozására lezárt északi magyar határt egy rövid időre feloldották,  ami elegendő volt arra, hogy a betegséget behurcolják az országba. A járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében kordonokat állítottak föl. Leállt a közlekedés, a kereskedelem, Felső-Magyarországon pedig éhínség fenyegetett a gabona-behozatal elmaradása miatt. A lakosság mozgását korlátozó intézkedések széles körben elégedetlenséget váltottak ki. Az elkeseredést fokozta, hogy a gyógyító célzatú bizmut port számos helyen túladagolták a kutak vízében, s felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat. Zemplén megyében egyidejűleg több helyen lázadás robbant ki, ami földesúrellenes parasztfelkeléssé szélesedett. Kegyetlenül vérbefojtották. 

    érdekesség

    A Kolera - kórkép

    A kolera egy baktérium által terjesztett betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal szennyezett vízzel és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A betegség súlyos hasmenéssel és

    hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet.

    A baktériumok bejutását követően a betegség lappangási ideje 4-5 nap. A betegséget, híg vizes székletürítés jellemzi, hányással vagy anélkül. Láz ritkán alakul ki, hasi görcsök, fájdalom nincs. A hasmenés-hányás révén elvesztett folyadék mennyisége arányos a fertőzés súlyosságával. Egészen súlyos esetben meghaladhatja az óránkénti 1 litert is, így a folyadékvesztés 1-2 nap alatt elérheti a beteg testsúlyát és pótlás nélkül halálhoz vezet.

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Vámbéry Ármin születése - 1832

    Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Közép-Ázsia földrajza és néprajza, valamint a török filológia területén végzett munkássága alapvető jelentőségű. Közép-ázsiai ügyekben tanácsait igénybe vett az angol és a török kormány is. A brit királyi udvar rendszeresen fogadta. Egyik legismertebb műve a Travels in Central Asia cimű írása 1865-ben jelenik meg.

    Szegény zsidó család gyermekeként látott napvilágot. Hároméves korában megbénult a bal lábára, így járta be élete végéig a Keletet. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket is tanult. 1857-ben Báró Eötvös József támogatásával Konstantinápolyba utazott. Négyéves tartózkodása során a híres török államférfi, Fuad Pasa titkárává vált. 1858-ban Konstantinápolyban jelent meg első műve, a Német-Török és Török-Német szótár. Több tudományos társaság, többek között a Royal Geographical Society is tiszteletbeli tagjául választotta. 1872-ben részt vesz a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában. 1894-ben igazgatósági tagjává választották. 1889 és 1890 között a Magyar Földrajzi Társaság elnöke volt.

    érdekesség

    Vámbéry Ármin

    vambery

    érdekesség

    Hídegylet megalakulása - 1832

    A 19. században egy Buda és Pest közötti állandó Duna-híd létesítésének gondolata már nemcsak a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberekben, hanem a polgárokban is felmerült. A hídépítés előkészítése, a felmerülő műszaki és gazdasági problémák megoldása gróf Széchenyi István munkájának eredménye. A munka összehangolása érdekében, 1832. február 10-én megalapítja a Hídegyletet.

    Az egylet feladata lett a vállalkozás problémamentes véghezvitelének biztosítása, valamint a közvélekedés megnyerése céljából a megfelelő propaganda előkészítése. Propagandára szükség volt, hiszen köztudott volt, hogy az ókori és középkori soknyílású, boltozott hidak közül többet elsodort a víz. Az 1775-ös árvíz is élénken élt a lakosság emlékezetében, és pont a híddal kapcsolatos viták közben pusztított az 1838-as pesti árvíz is. Harmadrészt a hídon mindenkinek – a nemeseknek is – vámot kellett fizetnie, a híd tehát a nemesi előjogok csorbítását, a közteherviselés elvének a bevezetését is jelentette. Széchenyi, Andrássy Györggyel tanulmányútra indult Angliába, ahol megismerhette William Tierney Clark által tervezett és épített hidakat. A jégtorlódás, árvizek és kimosódás kevés pillérrel való elkerülése érdekében Széchenyinek a választása a lánchíd típusra esett.

    érdekesség

    Széchenyi István, a Lánchíd építésének kezdeményezője

    szechenyi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Bánk bán ősbemutató - 1833

    Bánk bán ősbemutató – 1833

    Katona József (17911830), a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. A kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor (1814) előadandó történeti dráma megalkotására kiírt pályázatra küldte be először fő művét, a Bánk bánt. Bár drámája elhomályosítja Katona többi művét, csak az író halála után magasztosult nemzeti drámává. Halálát követően fedezték fel a művet, a vált a magyarság nemzeti drámájává. A darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán.

     

    Fordítások és lovagregények dramatizálása után, önálló történelmi drámákat írt, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). Ezt követte a Bánk bán, amivel jelentkezett az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára. A pályázatra beküldött fő műve, a Bánk bán, nem került be az értékelt művek közé. Katona elkeseredésében felhagyott a színészettel, szakmája felé fordult, és letette az ügyvédi esküt. 

    érdekesség

    Katona József idézetek

    Az a tűz, melyet a
    Természet alkotott az asszonyok
    Szemébe, oly sebesen elragad,
    Hogy azt csak egy nyájas szó is dühös
    Lángokra gerjeszti s az erőtlen ész
    Elhallgat: ekkor már az észben bízni
    Csak annyi, mint egy nagy tüzet csupán
    Buzgó imádság által oltani.”

    Dicsérd csupán
    Múltával a napot.”

    Beszélj, beszélj; igen
    Jól hallom én panaszod; de magam
    Panasza is beszél.”

    Hazámba vágy
    A szívem, és az ott vagyon, hol a
    Holtteste nyugszik annak, akinek
    Az életem s lelkem felébredését
    Köszönöm.”

    érdekesség

    Széchenyi „Stádium” c. műve - 1833

    A Stadium Széchenyi István elképzeléseinek összegzése, amelyet 1831-ben írt, és befolyásolni szerette volna vele az 1832/36-os országgyűlést. Ezt azonban nem sikerült megvalósítania, mert műve nem jelenhetett meg, csak 1833-ban, akkor is Lipcsében.


    Széchenyi az előszóban kifejti, hogy a nemzetnek választania kell előrehaladás és helyben maradás között. Az előrehaladást azonban csak az elavult alkotmány megváltoztatásával lehet elérni. Az alkotmány ugyanis rossz, mert nyolcszázezer nemesre alapoz, egymillió ember helyett. Ahhoz, hogy valamit tenni lehessen, először fel kell ismerni a rossz helyzetet, és tudatosítani kell, hogy a helyzet megváltoztatását nem a kormánytól kell várni, hanem magunktól. Hogy hogyan lehet a jelenlegi helyzetet megváltoztatni, arra próbál meg választ adni Széchenyi a Stadiumban.

    érdekesség

    A Mű

    studium

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Széchenyi „Hunnia” c. műve - 1834

     

    1834 közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, amelyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet 1835-re írta meg, de kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg.

    Széchenyi a Hunniában az államnyelv problémájával foglalkozott: arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen feltételekkel válhatna a magyar nyelv a modern Magyarország államnyelvévé. Az 1820-as évek magyar reformmozgalma számára ez a kérdés egyet jelentett a rendi alkotmányosságot és jogrendet megtestesítő latin nyelv elleni küzdelemmel. A Hunnia látószöge azonban ennél tágabb. Széchenyi számára nyilvánvaló volt, hogy ebben a küzdelemben nemcsak a latint védő ókonzervatívok és a magyart pártoló reformerek, hanem az ország nemzetiségei is érintettek. A latin ellen vívott harcban Széchenyi természetesen a magyar nyelvet védők közé tartozott.

    érdekesség

    Hunnia - részlet

    Hunnia – részlet

    Azon mennyei szikra, mely ismét életre ébreszté a magyart, többé elalunni nem fog. Ne vessetek gátot tehát ti a magyar szó hivatali felszenteltetése ellen, mert igy béke s a mai csend, meg nem zavarva uralkodandik anyaföldünk térein utóbb is, sőt sokszori hideg visszavonás helyeibe meleg egymáshoz közelités fog állni közibünk; mert mi magyarok, midőn fejledező erkölcsi sajátságitokat mindenek felett tisztelni fogjuk, a háladat legerősb kötelékivel is köttetendünk hozzátok, hogy viszont ti is megakarjátok becsülni nemzetünkhöz hü ragaszkodásunkat.

    érdekesség

    Vaskapu szabályozása – 1834

     

    A magyarországi folyószabályozásokat illetően az első igazi áttörő eredmények Széchenyi István (1791-1860) nevéhez fűződnek. Széchenyi ugyanis felismerte, hogy milyen nagy lehetőségeket ad az országnak a közlekedés fejlesztése. Leginkább a gőzhajózást tartotta fontosnak, és így jött rá arra, hogy Magyarországon szinte alig található biztonságos vízi út.

    Elsődleges terveiben az Al-Duna hajózhatóvá tétele szerepelt, s majd csak ezután kezdett el foglalkozni a Tisza-szabályozásával. Az Al-Dunán a hajózás számára a legnagyobb akadály a Vaskapu volt, mivel ez a dunai szakasz csak magas vízszint estén volt hajózható, a sziklás meder miatt. Vásárhelyi Pált kérte fel mérnöki tanácsadónak.

    Széchenyi 1834 júniusától személyesen is felügyelte az al-dunai munkákat, amelyben száz bányász és legalább ezer munkás kezdte meg a munkálatokat a nyári alacsony vízszintnél. A következő négy évben mintegy négyezer köbméter követ robbantottak ki a mederből. Vásárhelyi 1835-ben Széchenyinek írt jelentéséből megtudjuk, hogy a sziklákat puskaporral repesztették szét. A meder szikláinak szétrobbantásával jelentősen javult a hajóút minősége, de a befejező munkálatokra a század végéig várni kellett. A grófnak sikerült egészen Konstantinápolyig haladó hajójáratokat beindítani. Végül is három kilométer hosszú három méter mély lett a dunai hajózási csatorna, és emellett a parton megépült a híres Széchenyi-út.

    érdekesség

    A Vaskapu-szoros megnyitása - 1895

    vaskapu

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Nemzeti Színház építése - 1835

     

    A budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését (1840-ig Pesti Magyar Színház néven).

    A magyar színház épületét Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti, Astoria szállodával szemben, lévő telken kezdték építeni 1835-ben. Majd 1837. augusztus 22-én nyitották meg, Pesti Magyar Színház néven. Működött a Blaha Lujza téren (1908–1964), a majd a jelenlegi Magyar Színház épületében, a Hevesi Sándor téren (1966–2000). Önálló épülete majd’ egy évszázaddal az első lebontása után, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.

    érdekesség

    Az új Nemzeti Színház 

    ujnemzeti

    érdekesség

    Wesselényi perbefogása - 1835

    báró Wesselényi Miklós (1796-1850) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajós, a “hatalmas, méltóságos, királyi tekintetű magyar”.

    1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36-ös erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. A perben 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt, mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját Magyarországgal. 

    érdekesség

    Wesselényi Miklós báró

    wesselenyi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Szózat – 1836

     

    A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke, amelyet ma is himnuszként adnak elő. Vörösmarty Mihály (1800- 1855) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Szózata /1836/ Kölcsey Himnusza mellett a magyarság nemzeti imádságává lett.

    Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, amely az Auróra nevű almanachban jelent meg 1837-ben. A költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban. A Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte.

    érdekesség

    Vörösmarty Mihály - Szózat

    Hazádnak rendületlenűl

    Légy híve, oh magyar-.

    Bölcsőd az s majdan sírod is,

    Mely ápol s eltakar.

     

    A nagy világon e kívűl

    Nincsen számodra hely;

    Áldjon vagy verjen sors keze:

    Itt élned, halnod kell.

     

    Ez a föld, melyen annyiszor

    Apáid vére folyt;

    Ez, melyhez minden szent nevet

    Egy ezredév csatolt.

     

    Itt küzdtenek honért hős

    Árpádnak hadai;

    Itt törtek össze rabigát

    Hunyadnak karjai.

     

    Szabadság! Itten hordozák

    Véres zászlóidat,

    S elhulltanak legjobbjaink

    A hosszu harc alatt.

     

    És annyi balszerencse közt,

    Oly sok viszály után,

    Megfogyva bár, de törve nem,

    Él nemzet e hazán.

     

    S népek hazája, nagy világ!

    Hozzád bátran kiált:

    Egy ezredévi szenvedés

    Kér éltet vagy halált!”

     

    Az nem lehet, hogy annyi szív

    Hiába onta vért,

    S keservben annyi hű kebel

    Szakadt meg a honért. 

     

    Az nem lehet, hogy ész, erő

    És oly szent akarat

    Hiába sorvadozzanak

    Egy átoksúly alatt.

     

    Még jőni kell, még jőni fog

    Egy jobb kor, mely után

    Buzgó imádság epedez

    Százezrek ajakán.

     

    Vagy jőni fog, ha jőni kell,

    A nagyszerű halál,

    Hol a temetkezés fölött

    Egy ország vérben áll.

     

    S a sírt, hol nemzet sűlyed el,

    Népek veszik körűl,

    S az ember millióinak

    Szemében gyászköny űl.

     

    Légy híve rendületlenűl

    Hazádnak, oh magyar:

    Ez éltetőd, s ha elbukál,

    Hantjával ez takar.

     

    A nagy világon e kívűl

    Nincsen számodra hely;

    Áldjon vagy verjen sors keze:

    Itt élned, halnod kell.

    (1836)

    érdekesség

    Kossuth Lajos – Törvényhatósági Tudósítások

    Kossuth Lajos – Törvényhatósági Tudósítások

    A Törvényhatósági Tudósítások Kossuth Lajos nevezetes időszaki lapja volt a reformkorban, 1836-tól.

     

    Széchenyi Jelenkorával egy időben, 1832-ben Kossuth Lajos (1802-1894) Országgyűlési Tudósítások címen a pozsonyi országgyűlés eseményeiről tájékoztató kéziratos újság szerkesztését kezdte meg. A lap azért látott napvilágot az országgyűlés idején (1832-1836) kéziratos formában, mert a kormányzat nyomtatott országgyűlési újság közreadását nem engedélyezte. Az országgyűlés berekesztése után (1836-1837) Kossuth Törvényhatósági Tudósítások címen állított össze ellenzéki szellemű lapot, ezzel a megyéket tájékoztatta, és így szervezte országosan a reformellenzéket. A lapot betiltották, Kossuthot “felségsértésért” négyévi börtönbüntetésre ítélték. Fogságban angol nyelvet és közgazdaságtant tanult, majd 1840-ben szabadult.

    érdekesség

    Törvényhatósági Tudósítások - 1836 

    tudositasok

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kisfaludy Társaság működése – 1837

     

    A Kisfaludy Társaság Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836. november 12-én, Pesten alapított társaság. 1837-ben kezdte meg működését, melynek célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.

    érdekesség

    A Társaság Alapító tagjai:

    • Bajza József
    • Bártfay László
    • Czuczor Gergely
    • Dessewffy Aurél
    • Fáy András
    • Helmeczy Mihály
    • Joannovics György
    • Jósika Miklós
    • Kovács Pál
    • Kölcsey Ferenc
    • (Stettner) Zádor György
    • Szenvey József
    • Szinnyei József
    • Szontágh Gusztáv
    • Toldy Ferenc
    • Tomori Anasztáz
    • Vörösmarty Mihály
    érdekesség

    Kossuth Lajos bebörtönzése - 1837

    Az 1832-36-os reformkori országgyűlés végével Kossuth új lapot indított Törvényhatósági Tudósítások címmel. Az előfizetők száma folyamatosan nőtt, 1837 februárjában már százhatvan kéziratos példányban készült az újság. A megyék nevezetes eseményeiről szóló Törvényhatósági Tudósítások azonban alig egy évig jelenhetett meg. Hangneme, tartalma magára vonta a kormányzat haragját, betiltották. Éppen a 24. számot másolták, amikor Kossuthot 1837. május 4-én letartóztatták és bebörtönözték. Hűtlenségért négyévi börtönre ítélték. Fogsága idején megtanult angolul, tanulmányozta az államgazdaság és az ipar kérdéseit taglaló munkákat.

    Az ország közvéleményének nyomására a felségsértési és hűtlenségi perek bebörtönzötteivel együtt Kossuth 1840 májusában szabadult. Kossuth negyvenkét évvel később, ugyanabban az épületben raboskodott, melyből egykor Martinovics és társai ellen lefolytatott perben érintetteket: Martinovicsot, Hajnóczyt, Sigrayt, Szentmarjait, a vesztőhelyre vitték. 

    érdekesség

    Kossuth-portré, a korábbi 100 Forintos bankjegyen.

    100ft

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kölcsey Ferenc halála - 1838

    Kölcsey Ferenc (1790-1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Gyermekkorában himlő következtében a bal szemére megvakult. 1838-ban hivatalos útján megfázott – augusztus 24-én meghalt.

    Kölcsey romantikus költő. Verseire nagy ellentétek jellemzők, a dicső múlt és a sivár jelen szembeállítása, a magyar nemesség erőteljes bírálata, a nemzetért való hazafiú aggódása. Műveit nagy hatású, szuggesztív erejű költői képek alkotják. Választékos szóhasználat jellemzi. Viszonylag kevés verset írt. leghíresebb verse: A Himnusz. 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. (E napot 1989 óta a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után, 1838. augusztus 23-án Szatmárcsekén meghalt. Két napra rá, augusztus 25-én temették.

    érdekesség

    Költő és fő műve

    kolcsey

    érdekesség

    Pesti árvíz - 1838

    Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. báró Wesselényi Miklós 1838-ban a pesti árvízben életeket mentett, ezért az árvízi hajós nevet kapta.

    A mentés március 14-én indult meg, mivel a lakosság és a városvezetés a megerősített véd töltésekben bízva nem számított ilyen mértékű árvízre. A töltések magassága elérte az addigi legnagyobb, 1775-ös árvíz szintjét. A gátak azonban a nyomást nem bírták, átszakadtak. Csónakokkal mentették a lakosságot, igyekeztek az erősebb házak emeleteire, padlásaira, vagy a magasabban fekvő külvárosi házakba menekíteni őket. Mintegy ötvenezer ember veszítette el hajlékát. A legnagyobb hírnévre az árvíz alatti erőfeszítéseiért Wesselényi tett szert, de sokan mások is helytálltak. Ezért nyert pesti díszpolgári címet például Landerer Lajos nyomdász.

    érdekesség

    A Wesselényi-dombormű a budapesti Ferences templom északi falán. Holló Barnabás alkotása 

    arviz

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A Guttenberg-albumba c. vers születése - 1839

     

    Vörösmarty Mihály (1800-1855) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. A Guttenberg-albumba c. lírikus hangvételű verse, 1839-ben keletkezett.

    Vörösmarty ötvenöt évet élt, 1855-ben halt meg. Életműve nemzetközi örökség, és világirodalmi érték. Szózatja Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett. A Csongor és Tünde a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték. Lírai versei, köztük a Guttenberg-albumba, és egy-egy balladája pélő és szakadatlanul ható költészet, előadóművészeink és műkedvelőink versengve mondják. 

    érdekesség

    Vörösmarty Mihály

    A Guttenberg-albumba

     

    Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
    S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
    Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
    S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
    Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
    S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
    Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
    És áldozni tudó szív nemesíti az észt;

    Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
    És eget ostromló hangokon összekiált,
    S a zajból egy szó válik ki dörögve: “igazság!”
    S e rég várt követét végre leküldi az ég:
    Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
    Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

     

    1839. szeptember 5. előtt

    érdekesség

    Herendi porcelángyár alapítása - 1839

    A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette.

    A kor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek felé mutatott. Így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai porcelángyárak (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását. A főúri családok (Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi megrendelésekből egészítették ki eredeti készleteik hiányzó darabjait. Később kínai, japán és más keleti kultúrák szín- és formavilága is megjelent porcelánjain, de mindig egyéni, herendi jelleggel.

    Nagy sikerrel szerepeltek a herendi porcelánok az 1851-es londoni világkiállításon. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú “Queen Victoria” készletet. Vevői között szerepelt Ferenc József, a perzsa sah vagy a Rothschild család.  

    érdekesség

    Herendi porcelán

    herendi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A Nemzeti Színház nevének születése – 1840

    A Nemzeti Színház nevének születése – 1840

    A Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg a mai Astoriánál, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán. 1840. augusztus 8-áig működött ezen a néven, majd a társulat neve Nemzeti Színházra változott. A Pesti Magyar Színház név 2000. szeptember 1.-én született újjá, az új Nemzeti Színház megépülésekor, mivel az újonnan megnyíló intézmény nem vette át nagy múltú társulat egészét. Így, bár társulata változatlanul a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző színészekből állt, helyzete a mai napig sok küzdelemre, vitára ad okot.

    érdekesség

    A Pesti Magyar Színház (2001-ig Nemzeti Színház), Hevesi Sándor tér

    A Pesti Magyar Színház (2001-ig Nemzeti Színház), Hevesi Sándor tér

    pmsz

    érdekesség

    Pesti Magyar kereskedelmi Bank alapítása - 1840

    A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) Magyarország első mai, modern értelemben vett bankja volt. 1840. október 14-én jött létre Ullmann Móric vezérletével, de működését csak 1841-ben kezdte meg. Alapítói között volt számos tekintélyes budapesti (zsidó) kereskedő mellett Széchenyi István is. Fennállása során mindvégig Magyarország egyik vezető (1841-től 1867-ig az egyetlen) kereskedelmi bankja volt, s mint ilyen előkelő helyet foglalt el többnyire zsidó származású vezetőivel együtt a különböző összeesküvés elméletekben.

    A pénzintézetet a második világháborút követően kiépült kommunista rendszer államosította. 1950-ben pedig átnevezte Magyar Külkereskedelmi Bankká (MKB). Utóbbit 1994-ben privatizálták, azóta a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank magyarországi leánybankjaként funkcionál, mint általános kereskedelmi bank.

    érdekesség

    Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete

    kereskedelmibank

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Pesti Hírlap első száma - 1841

     

    A Pesti Hírlap több, egymástól független, magyarországi politikai hírlap címe is volt. Az első Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig. A Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely a nemességhez szólt. Kossuthot 1844-ben a bécsi kormány távolította el az éléről.

    Az 1830-as években a bécsi kormányzat még nem engedélyezte a hírlapok kiadását, de az 1840-es években a cenzúraviszonyok enyhülésével és Bécs kompromisszumok felé való nyitásával már megjelenhetett a politikai sajtó Magyarországon. A Rajzolatok a Társasélet és Divatvilágból című divatlapot Munkácsy János 1840-ben átalakította Sürgöny címmel kormánypárti lappá. Ennek a lapengedélyét vette meg Landerer Lajos 1840 végén, amikor egy antiliberális lapot szándékozott elindítani. A szerkesztő mégis az éppen politikai fogságából szabaduló Kossuth lett, mivel Metternich azt remélte, ezzel megnyerheti saját érdekének. A Pesti Hírlap első száma 1841. január 2-án jelent meg. Az újság az 1848-as forradalom előtti évtized és a liberális ellenzék kiemelkedő orgánuma lett.

    érdekesség

    A Pesti Hírlap

    phirlap

    érdekesség

    Ganz Ábrahám hazánkba érkezése - 1841

    Ganz Ábrahám (Svájc, 1814-Pest, 1867) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. Az iparosok akkoriban szokásos vándorútja során 1841-ben érkezett Pestre. Saját üzeméből alakult az a vállalat-együttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamos-ipar számos területén működve világhírű találmányokkal, műszaki megoldásokkal jelentkezett. Az 1848-as szabadságharc idején ágyúkat és golyókat öntött.

    A Széchenyi által kezdeményezett gőzmalom építésénél szerelőként dolgozott. 1844-ben már önálló öntödéje volt Budán, amely gyorsan jelentős üzemmé fejlődött. Kidolgozta a vasúti kocsik kerekeinek kéregöntésű gyártását. Találmányát 1855-ben szabadalmaztatta. Sajnos a túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték, 1867. december 15-én öngyilkos lett. Életében sokat fordított szociális célokra, üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas és betegpénztárt létesített.

    érdekesség

    Öntödei Múzeum

    Öntödei Múzeum

    Budapest II. kerületében levő gyárat a kéregöntöde berendezéseit megőrizve a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították.

    ontode

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kőrösi Csoma Sándor halála - 1842

     

    Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842): erdélyi nyelvtudós és utazó, Ázsia-kutató, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Még diákkorában eltökélte, hogy felkeresi az „ázsiai magyarok” maradékait. Nyugat-tibeti lámakolostorokban évekig tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát. Kalkuttában jelent meg két főműve 1834-ben, a Tibeti- Angol szótár és a Tibeti Nyelvtan.

    érdekesség

    Emlékezete:

     

    1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefesttette Csoma síroszlopát, bekereteztette.

    1902-ben Kalkuttában az Ázsiai Társaság épületben felállították Kőrösi Csoma Sándor mellszobrát.

    1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték.

    1920-ban megalakult – először – a Kőrösi Csoma Sándor Társaság Teleki Pál kezdeményezésére.

    1956-ban megalakul a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet.

    1967-ben halálának 125. évfordulója alkalmával a Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított.

    1982-ben Kőrösi Csoma Sándor emlékére megépült az első magyarországi sztúpa (buddhista kegyhely), Budapest XV. kerületében.

    1998-ban a Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Alapítvány szervezésében megalakult a Buddhista Egyetem. 

    érdekesség

    Lánchíd alapkőletétele– 1842

    Lánchíd alapkőletétele– 1842

    A hídépítés előkészítése, a felmerülő problémák megoldása gróf Széchenyi István munkájának eredménye. A munka összehangolása érdekében, 1832. február 10-én megalapítja a Hídegyletet.

    Ellenzői is akadtak a hídépítésnek, félve a hídomlástól – hiszen az ókori és középkori soknyílású, boltozott hidak közül, amelyek kevésbé széles és kisebb vízhozamú folyókat hidaltak át, többet is elsodort a víz. Valamint a hídon mindenkinek – a nemeseknek is – vámot kellett fizetnie, a híd tehát a nemesi előjogok csorbítását, a közteherviselés elvének a bevezetését is jelentette. A Lánchíd építésére megalakult Hídegylet segítségével, a  konkrét építési munkálatok 1842-ben meg is indultak mérnök az angol hídépítő W. Thierney Clark tervei alapján. A híd átadásra 1849. november 21-én került sor. Megépítésétől fogva csaknem hét évtizedig nem volt szükség komolyabb felújításra. 

    érdekesség

    A Lánchíd 1850 körül

    lanchid

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Szózat megzenésítése - 1843

     

    Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, amely az Auróra nevű almanachban jelent meg 1837-ben. A költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki.

    A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte.

    érdekesség

    A Szózat kottája

    A Szózat kottája

    szozat

    érdekesség

    Kármán Mór születése - 1843

    Kármán Mór (1843-1915) pedagógus, kiemelkedő neveléstudós, egyetemi tanár, közoktatás-politikai-, tantervi szakember, tankönyvíró. Az 1879-es gimnáziumi tanterv kidolgozása az ő nevéhez fűződik.

    Egyetemi tanulmányait 1862–65 között Bécsben folytatta, majd 1866-ban a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ezt követően Szegeden filozófiát, teológiát és filológiát tanult. Eötvös József kultuszminiszter 1869-ben Lipcsébe küldte a gyakorlati tanárképzés tanulmányozása céljából. 1971-ben a pesti egyetemen habilitált. 1872-ben a pedagógia, etika és pszichológia magántanára lett, és 40 éven át oktatott. 1872-ben miniszteri felkérésre létrehozta a gyakorló főgimnáziumot és a tanárképző intézetet. Az előbbinek pedagógiai vezetője, az utóbbinak filozófiatanára lett. 

    érdekesség

    Egy anekdota:

    Kármán Mór nagyon szerény ember volt, és amikor Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményén Krisztusban sokan ráismertek, így tiltakozott:

    Krisztus már régen példaképül szolgál nekem, de hogy valaha én szolgáljak mintául Krisztusnak, azt sose hittem volna.”

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Himnusz megzenésítése - 1844

    Himnusz megzenésítése – 1844

    Kölcsey Ferenc Himnusza, 1823. január 22-én, íródott. Ma ezt a dátumot a Magyar Kultúra Napjaként tiszteljük. Nyomtatásban 1829-ben, az Auróra folyóiratban jelenik meg a vers, a cenzúra miatt alcímmel: A magyar nép zivataros századaiból. 1844-ben kerül megzenésítésre.

    Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban a Szózat, 1844-re pedig a Himnusz megzenésítésére írt ki pályázatot. A felhívásra tizenhárom pályamű érkezett, s a bizottság elnöke, Egressy Béni 1844. június 15-én Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat. Az első nyilvános bemutató július 2-án történt a Nemzeti Színházban. A forradalom és szabadságharc idején már nemzeti énekként éneklik. A bukás után betiltják, helyét a császári himnusz, veszi át. 1856. május 13-án, Szatmárcsekén, a Kölcsey-síremlék avatásakor hangzik fel újra.

    érdekesség

    A „Honderű” méltatja a nyertes pályázatot

    A „Honderű” méltatja a nyertes pályázatot

    A nyertes pályamű szerzőjének Erkel Ferencz kiálltaték ki. Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásaiban, mellyekkel a nyertes szerzőt kihívta… Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy ez nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik” (Honderű)

    érdekesség

    A nyelvtörvény elfogadása - 1844

    1844. november 13-án fogadták el a törvényt, amely a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé tette – november 13-a, a magyar nyelv hivatalos ünnepe.

    Az 1810-es években indult Kazinczy Ferenc vezetésével a nyelvújítási mozgalom, melynek eredményeként nyelvünk alkalmassá vált a tudományok művelésére is. A reformkor egyik fő követelése volt, hogy Magyarországon a magyar hivatalos nyelv legyen. Hosszas harcok után 1844-ben sikerült elérni, hogy a törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás, kormányzás és az oktatás nyelve is a magyar lett. A Magyarországhoz kapcsolt részek követei 6 évet kaptak a magyar megtanulására. Ez ugyan a magyarságot hangsúlyozta, mégis nemzeti ellentétekhez vezetett.

    érdekesség

    A Magyar Nyelv múzeuma Kazinczy Ferenc szülőhelyén - Széphalmon

    mnyelvmuzeum

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Arany János: Toldi – 1846

     

    Arany János (1817–1882) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. A mű megalkotásával Toldi története, melyet korábban csak a néphagyomány őrzött, végérvényesen a szépirodalom része lett.

    1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatán egyöntetű győzelmet aratott A Toldi-val, s nemcsak a pályadíjat nyerte meg (amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Miután Arany 1846-ban megírta a Toldit, a trilógia első részét, még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. A Toldi-trilógiát a Toldi, a Toldi estéje, és a Toldi szerelme alkotják. 

    érdekesség

    Arany János: Toldi

    Harmadik Ének

    részlet

     

    4.

    Mint kutyák közé ha nyulfiat lökének,
    Kaptak a beszéden a szilaj legények,
    Döng a deszkabástya Miklósnak megette,
    Miklós a kudarcon ,búskodik’ felette.
    Mert fölérni könnyű, könnyű nemcsak ésszel,
    Hanem ököllel is, és megfogni kézzel,
    Hogy csak őt bosszantja mind e vastag tréfa,
    Mely ugyan fejétől sem járt messze néha.

    5.

    Toldi tűr azonban, bárha nem békével;
    Birkozik nagy lelke fellázadt dühével;
    Majd meggyőzi magát s megvetéssel tűri,
    Szolganép belőle a csúfot hogy űzi.
    Mert e nép eperszem volna haragjának,
    Bosszuló karjától úgy elhullanának,
    Mint a Sámsonétól, kiről írva vagyon,
    Hogy ezer pogányt vert egy állcsonttal agyon.

    6.

    Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette,
    Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette;
    Úgy mutatta, mintha nem is venné észre,
    Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre.
    De, midőn egy dárda válla csontját érte,
    Iszonyatosképen megharagutt érte,
    S melyen ült, a malomkő-darabot fogta,
    Toldi György bosszantó népe közé dobta.

    7.

    Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?
    Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?
    Fuss, ha futhatsz, Miklós! pallos alatt fejed!
    Víz se mossa rólad le a gyilkos nevet!
    Elvadulsz, elzüllöl az apai háztól,
    Mint amely kivert kan elzüllik a nyájtól:
    Ki egyet agyarral halálosan sérte,
    Úgy aztán kimarta őt a többi érte.

    8.

    Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla,
    Egy nemes vitéznek lőn szörnyű halála:
    Mint olajütőben szétmállott a teste,
    És az összetört hús vérolajt ereszte.
    Vérit a poros föld nagy-mohón felnyalta,
    Két szemét halálos hályog eltakarta,
    S aki őt eloltá, az a veszedelem
    Mindenik bajtársnak fájt, csak ő neki nem.

    9.

    György haragja pedig lészen rendkivűli,
    Mert vitéz szolgáját igen keserűli.
    Másfelől örül, hogy gyilkos a testvére,
    Kit hogy elveszessen, most esik kezére.
    Most ravasz szándékát, melynek úta görbe,
    Eltakarja törvény és igazság örve,
    És, hogy öccsét bíró hírivel megrontsa,
    El kell fogni nyomban, az kemény parancsa.

    érdekesség

    Az első vasútvonal megnyitása – 1846

     

    A magyar vasút történetében az igazi mérföldkövet az első gőzüzemű vasút 1846. július 15-én történt megnyitása jelentette, amelyet sokan tartanak a magyar vasúti közlekedés kezdetének. A Pest és Vác között épült vonalon a vonatok továbbításához a vontatójárműveket a belga Cockerill cégtől szerezték be. A Pest és Buda névre keresztelt, 50–60 LE-s mozdonyok súlya 10,9 tonna volt, és a próbákon 43 km/h átlagsebességet értek el. Az ezt követő három évtizednyi időszak nemcsak a világ vasútjainak, hanem a magyar vasút történetének is egyik legnagyszerűbb fejezete. A fejlődés ütemét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1875-re a megépített vasútvonalak hossza 6411 km-re növekedett, ami Magyarország valaha is volt legnagyobb vasúthálózatának csaknem egyharmada. 

    érdekesség

    A Pest-Vác vasútvonal megnyitója - 1846

    vasutmegnyito

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Mikszáth Kálmán születése - 1847

    Mikszáth Kálmán (1847-1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, melyet 1895-ben írt.

    A kiegyezés korának félfeudális Magyarországa a maga időszerűtlen, bomló társadalmi berendezkedésével kihívta maga ellen a jobbak bírálatát. S Mikszáth közéjük tartozott. Jó szeme volt, gondolkodva élt: az élet egyre növekvő megbetegedése nem kerülte el a figyelmét. Művei híven tükrözték vissza az úri- nemesi társadalom, fokozódó erkölcsi-szellemi züllését, belső szétesését. Nagy kritikai realista regényei (Beszterce ostroma, Az új Zrínyi ász, Különös házasság, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város) a leleplező gúny, a szatíra fegyverével segítettek az időnek. Bomlasztották azt a világot, amelyet már halálra ítélt a történelem. 

    érdekesség

    Mikszáth idézetek

     

    Mit ér minden hiú becsültetés, ha egy nagy fekete árnyék jár majd a nyomában? Egy nagy fekete árnyék – az önvád.”

    Ahogy az álom jő, isten tudja, honnan, s rátapad a szemhéjakra, ahogy a mámor kezdődik, úgy jő a szerelem, váratlanul, nesztelenül; se nem lép, se nem röpül, csak valahogy ott van.”

    A nő szíve a szemein át mutatkozik, álnoksága a tetteiben, ravaszsága a nyelve hegyén.”

    Keveset beszélj, fiam, vagy semmit. Ha valamit elhallgatsz, amit el kellene mondani, azt még mindig elmondhatod, de ha valamit elmondasz, amit el kellett volna hallgatnod, azon többé nem segíthetsz.”

    A magyar ember szereti keresni az igazságot. De nem szereti megtalálni.”

    A népszerű emberek végzetes természete, hogy többre becsülik azt, ami nincs még meg, mint ami már megvan.”

    Nem szabad a gyereknek minden kívánságát betölteni, mert megszokja. Márpedig az apa után az Élet következik, s az nem olyan bolond, hogy mindent elővarázsoljon a kirakatból, ami valakinek megtetszik.”

    érdekesség

    Táncsics Mihály bebörtönzése - 1847

    Az 1848-as forradalom egyik fontos eseménye volt az izgatás és sajtóvétség vádjával elítélt és bebörtönzött Táncsics Mihály kiszabadítása.

    Táncsics Mihály (1799-1884) magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike. 1836-tól megjelent irányregényeiben és cikkeiben a polgári átalakulás programját népszerűsítette. Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét. 1846-ban öt hónapig vándorolt Nyugat-Európában, és talált kiadót műveinek. Hazatérte után elrejtőzött, 1847-ben elfogták, és sajtóvétség (lásd cenzúra) valamint izgatás vádjával elítélték. Budai börtönéből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság. A börtönből kiszabadulva olyan kocsiba ültették, amit lovak helyett hívei húztak.

    érdekesség

    Táncsics Mihály bebörtönzése - 1847

    Az 1848-as forradalom egyik fontos eseménye volt az izgatás és sajtóvétség vádjával elítélt és bebörtönzött Táncsics Mihály kiszabadítása.

    Táncsics Mihály (1799-1884) magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike. 1836-tól megjelent irányregényeiben és cikkeiben a polgári átalakulás programját népszerűsítette. Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét. 1846-ban öt hónapig vándorolt Nyugat-Európában, és talált kiadót műveinek. Hazatérte után elrejtőzött, 1847-ben elfogták, és sajtóvétség (lásd cenzúra) valamint izgatás vádjával elítélték. Budai börtönéből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság. A börtönből kiszabadulva olyan kocsiba ültették, amit lovak helyett hívei húztak.

    érdekesség

    Táncsics börtöne a budai várban

    tancsicsborton

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A Nemzeti dal születése - 1848

    A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.Petőfi a verset két nappal a forradalom kitörése előtt írta 1848. március 13-án. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.

    A vers kezdősora, a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort, (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort. A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében keletkezett a múzeumlépcsőn szavalás legendája.

    érdekesség

    Nemzeti dal kézirata - 1848

    nemzetidal

    érdekesség

    Forradalom - 1848. március 15.

    1848. március 15. – a Magyarság nemzeti ünnepe, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nevezetes eseménye. Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

    A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezt követően a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. Vér nélkül győzött a forradalom.

    érdekesség

    A magyar kokárda

    A kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

    A színek a nemzeti zászlót szimbolizálják, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot körbehajlítanak, és ott, ahol összeér, varrással rögzítik. Így egy köralakú nemzetiszínű kitűző jön létre, amihez – már az 1848-49-es években is – lecsüngő, szintén nemzeti színű szalagból pántlikát tűztek hozzá. Történetileg a magyar kokárdák a nemzeti függetlenedés eszméjét magukévá tevő polgárok hovatartozás-jele lett, ilyen köralakú nemzetiszín formában, kis pántlikákkal. A szembejövő személyek számára azt volt hivatva látható módon közölni, hogy viselője a magyar forradalmi eszméket magáénak tudja.

    kokarda

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Magyar Emléklapok megjelenése – 1850

     

    A Magyar Emléklapok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után, új formában, 1850-ben megjelent „történeti és szépirodalmi közlöny” volt. Jeles íróink közreműködésével szerkesztette Szilágyi Sándor, kiadta Landerer és Heckenast Pesten. 1850 első felében megjelent hat havi füzete, majd Szilágyi Sándor maga adta ki ezt a folyóiratot; ennek új folyamából (1850) azonban csak az első füzet jelenhetett meg, mert a példányok nagy részét a rendőrség elkobozta és a vállalatot betiltotta. Ennek folytatása volt a Magyar Írók Füzetei, amely szintén Szilágyi Sándor kiadásában és szerkesztése alatt jelent meg 1850 második felében; ebből is csak négy füzet jelent meg, mert ezt is betiltották. (Ezen négy füzet, Magyar Írók Albuma címmel külön is megjelent.) Folytatása volt a Pesti Röpívek.

    érdekesség

    A „Közlöny”

    kozlony

    érdekesség

    A Bach – korszak kezdete - 1850

    Magyarország igazgatása 1850 nyaráig a teljhatalommal felruházott Haynau és katonái kezében volt. Ekkor Haynaut menesztették, de továbbra is a központi birodalmi kormány irányítása alatt maradt az ország. Ezt a korszakot a kormány meghatározó személyiségéről, Alexander Bach belügyminiszterről “Bach-korszaknak” (1850-59) szoktuk nevezni.

    Kezdetben a nép megnyerése érdekében alkotmánnyal álcázták (olmützi alkotmány), ám a nemzetközi események hatására még a látszatalkotmányosságot is felfüggesztették 1851-ben. Az uralkodó pedig személyesen vette át az állam ügyeinek vezetését, ezért ezt a korszakot szokás új- vagy neoabszolutizmusnak is nevezni. A rendszer a hadseregre, a hivatalnokrétegre és a birodalmi arisztokráciára támaszkodhatott, még az osztrák polgárság sem szólhatott bele a politikai életbe, csupán a rövidtávú érvényesülési terveket szövő emberek juthattak politikai szerephez. Ezért 1859-ben Ferenc József meneszti Alexander Bach-ot és reformígéreteket tesz a magyaroknak, mely reményt ad nekik. 

    érdekesség

    Alexander Bach belügyminiszter 

    bach

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    „Nővilág” c. hetilap indulása - 1857

    A Nővilág hetilap volt 1857 és 1864 között „a magyar hölgyek számára”.

    Vajda János szerkesztette a lapot indulásától, 1857. január 8-tól. Kiadó-tulajdonos volt Heckenast Gusztáv; divatképekkel és mintarajz-mellékletekkel; a rendes heti divattudósításokat Jósika Julia bárónő írta. Megjelent hetenként egyszer 8-rét egy íves számokban, Pesten; 1857 júliusától négyrét alakban; 1861-től havonként kétszer, 1862-től háromszor és 1864. január 1-jétől ismét kétszer jelent meg rózsaszínű, utóbb fehér borítékban. 1864. december 16-án szűnt meg.

    érdekesség

    Nővilág 7. száma

    novilag

    érdekesség

    Ferenc József császár magyarországi látogatása - 1857

    Ferenc József, (1830-1916) osztrák főherceg, 1848-tól haláláig osztrák császár; 1867-től Magyarország megkoronázott királya. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő uralkodója, egyben Európa történetének harmadik leghosszabb ideig uralkodó monarchája. Irányítása alatt az 1850-es–60-as években az Osztrák Császárság súlyos katonai, és politikai veszteségeket szenvedett, amik kikényszerítették a Magyarországgal való kiegyezést. A magyar nép ellenállását azonban nehezen törte meg.

    Közkeletű hagyomány szerint 1857-ben Ferenc József látogatása alkalmából Arany Jánost felkérték egy üdvözlőbeszéd megírására. A legenda szerint nem vállalta el, de írt egy balladát. A walesi bárdok című „óangol” balladában, Edward angol király látogatásra indul újonnan leigázott tartományába, Walesbe. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Edward angol király maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig magyar költők. 

    érdekesség

    Arany János

    A Walesi Bárdok részlet

    Edward király, angol király
    Léptet
    fakó lován:
    Hadd látom, úgymond, mennyit ér
    A
    velszi tartomány.

    Van-e ott folyó és földje jó?
    Legelőin fű kövér?
    Használt-e a megöntözés:
    A
    pártos honfivér?

    S a nép, az istenadta nép,
    Ha oly boldog-e rajt’
    Mint akarom, s mint a barom,
    Melyet igába hajt?

    Felség! valóban koronád
    Legszebb gyémántja Velsz:
    Földet, folyót, legelni jót,
    Hegy-völgyet benne lelsz.

    S a nép, az istenadta nép
    Oly boldog rajta,
    Sire!
    Kunyhói mind hallgatva, mint
    Megannyi puszta sir.

    Edward király, angol király
    Léptet fakó lován:
    Körötte csend amerre ment,
    És néma tartomány.

    Montgomery a vár neve,
    Hol aznap este szállt;
    Montgomery, a vár ura,
    Vendégli a királyt.

    Vadat és halat, s mi jó falat
    Szem-szájnak ingere,
    Sürgő csoport, száz szolga hord,
    Hogy nézni is tereh;

    S mind, amiket e szép sziget
    Ételt-italt terem;
    S mind, ami bor pezsegve forr
    Túl messzi tengeren.

    Ti urak, ti urak! hát senkisem
    Koccint értem pohárt?
    Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek!
    Ne éljen Eduárd?

    Vadat és halat, s mi az ég alatt
    Szem-szájnak kellemes,
    Azt látok én: de ördög itt
    Belül minden nemes.

    Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
    Ne éljen Eduárd?
    Hol van, ki zengje tetteim –
    Elő egy velszi
    bárd!

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Gárdonyi Géza születése – 1863

     

    Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A 19-20. századforduló magyar irodalmának máig kiemelkedő alakja.

    Korának sajátos írója, egyik irodalmi körhöz sem sorolható stílusú költője. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

    Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára az elismerést (Az én falum – 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben megírt történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok – 1901, A láthatatlan ember – 1902, Isten rabjai – 1908). Bár költői és drámaíró munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős.

    érdekesség

    Gárdonyi Géza önarcképe

    gardonyi

    érdekesség

    A világ első földalattijának a megnyitása

    A világ első földalattijának a megnyitása

    1863-ban nyitotta meg kapuit a világ első földalattija Londonban.

    A Metropolitan Railway a londoni metróhálózat első vonala volt, építkezését az 1860-as években kezdték meg. London az ipari forradalom hatására a 19. század legnagyobb városává nőtte ki magát. Az óriási népességnövekedés következtében állandósultak a közlekedési problémák, az utakon csúcsidőszakban alig lehetett közlekedni. A legsúlyosabb helyzet a belvárosban (City) alakult ki.

    A problémák orvoslására a szakemberek a földalatti megépítését javasolták, melynek építése 1960-ban kezdődött el. Célja, hogy a londoni főbb pályaudvarokkal a földfelszín alatt összekössék a City-t.

    A vonalnak érdekessége az volt, hogy gőzvonatású járművek szállították az utasokat, illetve kéregvasúti technológiával épült meg.

    A vonal tervezető Charles Pearson mérnök volt. A vonalat 1863. január 10-én nyitották meg a nagyközönség előtt.

    érdekesség

    A Londoni földalatti első szerelvénye - 1863

    metro

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Vámbéry Ármin, Közép-Ázsiai utazás c. műve - 1865

    Vámbéry Ármin, Közép-Ázsiai utazás c. műve – 1865

    Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Közép-Ázsia földrajza és néprajza, valamint a török filológia területén végzett munkássága alapvető jelentőségű. Közép-ázsiai ügyekben tanácsait gyakran vette igénybe az angol és a török kormány. A legmagasabb körökben is megfordult. Egyik legismertebb műve a Travels in Central Asia cimű írása 1865-ben jelenik meg.

    Első művét egy német-török zsebszótár összeállítása jelentette. Rendkívül érdekesek útleírásai, amelyeket három kötetben rögzített. (Közép-ázsiai utazás, Vándorlásaim és élményeim Persiában, Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából). Ez volt az a három könyv, amelyet több nyelvre fordítottak le, és általuk a tudós világhírűvé vált. Nyelvészeti munkái is számos értékes témát boncolgattak. Az Ujkur nyelvemlékek a Kudatku Bilik szövegének első megfejtései kísérlete a turkológia egyik úttörő opusa lett. álláspontját. 

    érdekesség

    A fiatal Vámbéry Ármin

    A fiatal Vámbéry Ármin

    vambery2

    érdekesség

    Magyar Tudományos Akadémia felavatása - 1865

    A Magyar Tudományos Akadémia(MTA) egy tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. Székháza, Budapest V. kerületében, a Széchenyi István téren található.

    A magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (ma MTA) létrehozására, az 1825-ös reformországgyűlésen. 1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.

    érdekesség

    Magyar Tudományos Akadémia régen és ma

    Magyar Tudományos Akadémia régen és ma

    mta1mta2

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Vörösmarty Mihály szobra Székesfehérvár - 1866

    Vörösmarty Mihály (1800-1855) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Emlékszobrát ércből készítette báró Vay Miklós, 1866. május 6-án leplezték le Székesfehérvárt; a ciszterciek székesfehérvári rendházában.

    1861-ben alakult a szoborbizottmány, benyújtott terve alapján Vay Miklóst bízták meg az elkészítéssel. A felavatás nagy nemzeti ünnep volt, Deák jelenlétében. „Költő, apostol, próféta, vezér!” – foglalta össze az elhangzott pályamű Vörösmarty jelentőségét. A szobor nemcsak a költőnek szólt, hanem a „nemzet ébresztőjének” is.

    érdekesség

    A Műalkotás

    A Műalkotás

    mualkotas

    érdekesség

    Klauzál Gábor halála – 1866

     

    Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori magyar politikus, miniszter, ügyvéd, kistétényi birtokos. Szellemi örökségét a budapesti Klauzál Gábor Társaság nevű civil szervezet ápolja tovább.

    Klauzál bátor, de kitűnő politikai tapintatú ember. „A birtok és a hivatal jogát a haza minden fiára kiterjesztette”. Kitűnő elme. Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, haladó politikus. A kiegyezés megteremtésében és Magyarország századfordulós felemelkedésében (amit már nem élt meg) jelentős szerepe van. Kistétény (ma Budatétény) egyik legnagyobb kisugárzású embere volt. 

    érdekesség

    Szegedi Emléktábla, középiskolai évek emlékére.

    klauzal

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Bérczy Károly halála – 1867

     

    Bérczy Károly, eredeti nevén Stand Károly (1821-1867) magyar költő, író, újságíró, műfordító és szerkesztő.

    1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező és 1862-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.

    Jogász végzettségével jelentős szerepet vállalt az akkori magyar kormányban. Kezdetben a Helytartótanács tagja volt, majd 1847-től Széchenyi István irányításával dolgozott a közlekedési osztályon. Később megvált a politikai hivatástól és újságíró lett. Előbb a Pesti Napló külpolitikai rovatát vezette, majd később német vonatkozású nyelvi szótárt is publikált. Madách Imre barátja volt, ő írta meg a költőről az első önéletrajzot.

    Gazdag szépirodalmi hagyatékából kiemelkednek műfordításai. Főleg Dickens műveit fordította, valamint jelentős Puskin Anyegin című művének fordítása.

    További művei: Az apostol (1848), Élet és ábránd (1852), Élet-útak (1853), Világ folyása (1854), Világkrónika (1856), A gyógyult seb (1863).

    érdekesség

    Bárczy Károly önarcképe

    barczy

    érdekesség

    A Kiegyezés - 1867

    A Kiegyezés – 1867

    A kiegyezés a Habsburg uralkodóház (I. Ferenc József) és Magyarország politikai vezetői között 1867-ben született politikai megállapodások összefoglaló neve.

    A törvények szentesítéséhez az ország mindenkori uralkodójának el kellett fogadni, aki a fennálló viszonyok miatt erre csak úgy volt hajlandó, ha a magyarok királlyá koronázzák. A ceremóniára 1867. június 8-án a Mátyás templomban került sor. Mindezek következtében Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényt és ezzel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely 1918-ig, az I Világháború végéig állt fenn.

    A Kiegyezés leglényegesebb pontjai:

    • Ferenc József előszentelési jogot kap, vagy törvényjavaslatot csak az ő egyetértése mellett lehet a Parlamentek benyújtani.

    • A mindenkori magyar miniszterelnököt a király nevezi ki.

    • Az ország önállóságot kap minden téren, kivéve 2 kérdéskörben (külügy és a hadügy).

    • Az újoncmegajánlás a kormány kezében maradt.

    • Vannak olyan ügyek, amelyekben együttes minisztériumokat állítanak fel, ilyen a külügy, a hadügy és a pénzügy.

    • A két ország évente közös bizottságot hív össze közös ügyeik érdekében (egyik évben Bécsben, másik évben Pesten).

    • Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre.

    • Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be.

    • Közös fizetőeszközt vezetnek be (korona).

    • A posta- és a távírdaügyet szinkronizálják.

    • A magyar-osztrák viszony rendezése után sor került az országon belüli nemzetiségi kérdések rendezésére is.

    érdekesség

    A kiegyezési okirat első oldala - 1867

    kiegyezes

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Tompa Mihály halála – 1868

     

    Tompa Mihály (1817-1868) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

    1838-tól 1844-ig végezte el felsőfokú tanulmányait, majd 1845-től tanári állást vállalt Eperjesen. A település nagy hatást gyakorol rá, itt ismerkedik meg Kerényi Frigyessel és Petőfi Sándorral. Később Beje község református gyülekezete meghívta lelkipásztorának, ő elfogadta a meghívást és ezzel megtalálta azt a pályát, melyen holtáig megmaradt.

    Tompa elsősorban lírai költő volt, a prózában és a drámában nem alkotott jelentős műveket.

    A szabadságharc bukása után nyíltan fejezte ki a nemzeti fájdalmat, de amikor A gólyához című verse miatt a kassai haditörvényszék elé idézték és falujába internálták, kéziratait elkobozták, az önkény s a cenzúra nyomása arra késztette, hogy képes beszédben, allegóriákba rejtett értelmű költeményekben szóljon nemzetéhez. (A madár fiaihoz, Télben, Új Simeon, A sebzett szarvas, Ikarus). Arany Jánoshoz élete végéig barátság fűzte. 

    érdekesség

    Tompa Mihály önarcképe

    tompa

    érdekesség

    A Magyar Államvasutak megalakulása - 1868

    A Magyar Államvasutak megalakulása – 1868

    A Magyar Államvasutak Magyarország első nagy állami vasúttársasága, mely a mai napig is működik.

    Megalakulásának története a dualizmus korszakáig vezethető vissza. Ebben az időszakban a magyar kormány jelentős szerepvállalásával fejlődött és épült ki a magyarországi vasúti hálózat. Az akkori kormány már 1867-ben felhatalmazást kapott jelentős, vasút- és csatorna-fejlesztésre fordítható államkölcsön felvételére. 1868-ban ezzel a felhatalmazásával és indokával élve felvásárolta az időközben csődbe ment Magyar Északi Vasúttársaságot. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1869-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyitásra kerülő Zákány-Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen. Így alakult meg a mai MÁV jogelődje. Ettől az évtől a vasútnál az állami szerepvállalás egyre erősödött: az első, törvényi felhatalmazáson alapuló államosításra 1876-ban került sor.

    érdekesség

    A történelmi Magyarország vasúthálózata 1868-ban

    vasut

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A kőszívű ember fiai - 1869

    A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állított emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok jegyében íródott, amikor Jókai a függetlenségi célkitűzés mellett állt ki.

    Az 1848-as forradalom és szabadságharc huszadik évfordulóját Jókai ezen regényével ünnepelte. Először folytatásokban jelent meg a Hon című folyóiratban, és csak később vehették kezükbe a szándékosan 48 fejezetből álló regényt az olvasók. Az író 1869-ben, a kiegyezés után két évvel írta meg ezt a regényt. A saját élményein, emlékein kívül regénye abból az élményanyagból táplálkozik, melyet  az 1860-61-ben mozgalommá szélesedő honvédemlékgyűjtés közben szerzett.

     Jókai műve alapján 1964-ben parádés szereposztással filmdráma is készült.

    érdekesség

    Kőszívű ember fiai - képekben

    Kőszívű ember fiai – képekben

    Filmdráma

    koszivu-film

    Könyv

    koszivu-konyv

    érdekesség

    Kandó Kálmán születése - 1869

    Kandó Kálmán születése – 1869

    KANDÓ KÁLMÁN (1869 – 1931) gépészmérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozó-áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Pesten született és itt is halt meg. Őt tekintjük a vasutak villamosításának első úttörőjének. Az első háromfázisú villamosvonat megépítése, a róla elnevezett 50 periódusú Kandó- féle fázisváltós rendszer az ő nevéhez fűződik. Ő tervezte meg a Budapest-Hegyeshalom közötti fő vasútvonal villamosítását.

    A Ganz gyár vezérigazgatójaként, kezdeményezésére az ő vezetésével kezdtek foglalkozni a gyárban a háromfázisú villamos vontatással. Terveik alapján villamosították az olaszországi Valtellina vasutat, amely Európa első villamosított fővonala volt. Munkásságát külföldön is elismerik, elsősorban az ötven periódusú, országos hálózatról táplált villamos vasút révén.

    érdekesség

    Kandó Kálmán

    kando

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Jókai Mór – Fekete gyémántok - 1870

     

    Jókai Mór (1825-1904) regényíró, a „nagy magyar mesemondó” országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

    Fekete gyémántok című romantikus regényét 1870-ben írta, mely elsőként a Hon című folyóiratban jelent meg.

    A Fekete gyémántok pozitív fogadtatását nemcsak a regény szokatlan tárgya, hanem Jókainak az 1869-es képviselőválasztáson aratott nagy sikere (a terézvárosi választókerületben legyőzte kormánypárti ellenjelöltjét, Gorove István minisztert), a politikai életben megnövekedett népszerűsége is befolyásolta. Jókai személye, politikai megnyilatkozásai és természetesen szépirodalmi művei is hosszú hónapokon keresztül állandó céltáblái voltak a kormánypárti újságoknak.

    A mű a kiegyezés utáni magyar világ gazdasági és pénzügyi helyzetéből meríti a tárgyát. A mű kerettörténetében a nemzeti iparosodás és a lassan bontakozó polgári Magyarország vív öldöklő küzdelmet az idegen hatalmakkal és az idegen tőkével.

    érdekesség

    A Fekete gyémántok címlapja

    feketegy

    érdekesség

    Megalakul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa - 1870

    Megalakul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa – 1870

    A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Budapest főváros közmunkáinak tervezésére és felügyelésére létrehozott testület volt.

    Az 1870. évi törvénycikk elrendelte a Duna fővárosi részének a szabályozásáról, valamint a forgalom és a közlekedés rendeltetésszerű fenntartása érdekében Budapesten létesítendő egyéb közmunkákról. A törvény megengedte a fővárosnak egy 24 millió koronás kölcsön felvételét és elrendelte a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a felállítását.

    A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-1918 között létezett, székhelye a Lánchíd Palota volt.

    A Közmunkatanács feladatai a törvény szerint a következőek voltak:

    • Lánchíd megváltása.

    • Egy vagy szükség esetén újabb híd építése.

    • A Duna szabályozása.

    • A fővárosban nagy közlekedési útvonalak építése.

    • A szükséges technikai és kisajátítási előmunkálatok költségeinek megállapítása.

    érdekesség

    A fővárosi Duna-part látképe az 1870-es évek végén

    dunapart

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Heltai Jenő születése – 1871

     

    Heltai Jenő (1871-1957) író, költő, újságíró, a nagyváros költői köréből kikerülő nevezetes magyar irodalmár.

    Egészen korán, 14 éves korában publikálták első verseit. Miután félbehagyta tanulmányait újságíróként dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Hét című folyóiratnál és a Pesti Hírlapnál. Sokat utazott; élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben és Isztambulban.

    Kacsóh Pongrác János Vitéz című daljátékához is ő írta a szövegrészleteket. Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház is műsorán tart.

    Műveiben megértéssel ábrázolta a bohém, link életet élőket.

    Még életében elismerték munkáját: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban Kossuth-érdemrend elismerést kapott. A PEN klub magyar elnökévé választották és 1957-ben Kossuth-díjat kapott.

    érdekesség

    Heltai Jenő önarcképe

    heltai

    érdekesség

    Károlyi Gyula születése - 1871

    Károlyi Gyula születése – 1871

    Teljes nevén Nagykárolyi Gróf Károlyi Gyula (1871-1947) politikus, Magyarország ellenforradalmi miniszterelnöke 1919. május 31. – 191. július 12 között, majd a Második Magyar Királyság miniszterelnöke 1931 és 1932 között.

    Az 1918-as Őszirózsás forradalom, majd a proletárdiktatúra megdöntése érdekében 1919 tavaszán Károlyi Aradon ellenkormányt alakított. Május elején azonban a román csapatok megszállták Aradot és Károlyit kormányának több tagjával internálták.

    Később a nagy gazdasági világválság hatására 1930 decemberétől aktívabb politikai szerepet vállalt és a Bethlen-kormány külügyminisztere lesz.

    1931. augusztus 19-én, amikor Bethlen benyújtotta a lemondását, a kormányzó gróf Károlyi Gyulát bízta meg kormányalakítással. 1931. augusztus 24-én alakult meg a Károlyi-féle kormány. 1932-ben részben a gazdasági világválság okozta pénzügyi helyzet miatt lemondott és végleg visszavonult. A miniszterelnöki székben Gömbös Gyula követte.

    érdekesség

    Az 1931-ben alakult Károlyi-kormány összetétele:

    karolyikormany

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Arany László – A délibábok hőse – 1873

     

    Arany László 1873-ban írta meg A délibábok hőse című művet, melyet névtelenül adott be a Kisfaludy Társaság pályázatára. Verse a magyar realizmus legfőbb büszkeségei közé tartozik.

    Zártabb légkörű, kerekebb kompozíciójú, teljesebben saját világú és eszközű mű kevés van irodalmunkban. E verses regény alkalmi mű – a szónak goethei értelmében. A benne bírált és javallott közéleti magatartás, a benne kifejezett személyes életérzés, a szokásosnál is szorosabban kötve van szerzőjének adott fejlődéséhez – azaz egykorú társadalmi állapotokhoz.

    A délibábok hősének két főszereplője van: Hübele Balázs az egyik, a másik maga a költő. Csakhogy tulajdonképpen egyik sem az igazi fő szereplő: az igazi egy nem létező, csak a háttérben és kiíratlanul jelen levő harmadik. A mű építménye ugyanis elsősorban nem az említett, e két magatartás-típus ellentétén, hanem sokkal inkább egy fölöttük álló, illetve összeütközésükből keletkező harmadiknak a javallásán nyugszik. Épp e javallások érdekében született meg a mű s lett Balázs magatartásának szatírájává, a költő eltemetett (eltemetni kívánt) vágyainak ironikus elégiájává, a javasolt, új magatartásnak pedig apológiájává. Balázs magatartását életútjának megrajzolásával mutatja be a regény; a férfikor első szakaszáig.

    érdekesség

    Arany László – A délibábok hőse

    delibabok

    érdekesség

    Budapest egyesítése - 1873

    Budapest egyesítése – 1873

    Az 1873. esztendő új korszakot nyit meg a főváros történetében: az ifjú Pest, az ország virágzó kereskedővárosa egyesült az ősi Budával, a dicső történelmi emlékek városával.

    Az egyesítés Pest előbbi országos helyzetét nem változtatta meg, mert 200.476 főnyi lakosságával már az egyesítés előtt messze túlszárnyalta Magyarország összes többi városát, s e lakossághoz viszonyítva Buda 53.948 főnyi, Óbuda 16.102 főnyi lakossága nem növelte meg olyan arányokban az új főváros népszámát, hogy a magyar városok sorából még jobban kiemelkedett volna. Az a történelmi dicsfény azonban, mely Buda sokszázados múltját övezte, az egyesítés után Pestre is átsugárzott és ezzel Pest is osztályosává lett annak a történeti múltnak, mely Budát az összes magyar város fölé emelte.

    Az egyesített főváros első polgármestere Kamermayer Károly volt.

    érdekesség

    Budapest első polgármesterének szobra a Kamermayer téren

    polgbud

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Erdélyi Múzeum c. lap indulása - 1874

    Erdélyi Múzeum (1874-1947) az Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye. Döbrentei Gábor első erdélyi magyar művelődési folyóiratának, az Erdélyi Múzeumnak (1814-18) gazdag tartalmára emlékeztetően 1874-ben indult Finály Henrik jeles nyelvész és történész szerkesztésében. A lap tág teret nyitott „a hitágazati hittan és a napi politika kivételével” minden tudományágnak, s tudományos fórumot teremtve a két évvel azelőtt alapított kolozsvári tudományegyetem professzorainak eredményeik közzétételére. Az első folyam utolsó füzete 1917-ben jelent meg, az új folyam 1930-ban havi füzetekben György Lajos EME-főtitkár szerkesztésében indult.

    érdekesség

    Erdélyi Múzeum, első évfolyam

    Erdélyi Múzeum, első évfolyam

    erdelyim

    érdekesség

    Kincsem – 1874

    Kincsem – 1874

    Kincsem (1874–1887) többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”, Kisbéren látta meg a napvilágot. Apja import angol telivér volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavalie, a kisbéri ménes számára. Anyja, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt. Bár Kincsem ősei többnyire brit származásúak voltak, a sötét sárga kanca mégis a magyar tenyésztés eredménye és mind a mai napig tökéletes példája a fajtának.

    Élete során, vonaton beutazta fél Európát. Kettő- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált. Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet. Leszármazottai eljutottak a világ neves tenyésztőistállóiba. Számos versenyt neveztek el a csodakancáról olyan országokban is, ahol a kanca élete során meg sem fordult. A Kincsem Parkban, a budapesti galopp-pálya bejáratánál 1977-ben felállították a csodakancát ábrázoló életnagyságú bronzszobrot, Tóth Béla alkotását.

    érdekesség

    Kincsem szobra a Kincsem Parkban

    kincsem

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Olcsó Könyvtár elindulása – 1875

     

    Gyulai Pál szerkesztésében, 1875-ben útjára indul az Olcsó Könyvtár könyvsorozat a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadásában Budapesten. A sorozat indításával heves vitákat váltott ki a szakmából, kortársaiból.

    Az Olcsó Könyvtár a közművelődésnek nagy szolgálatokat tett, hiszen elérhetővé tette az irodalmat az alsóbb néprétegek számára is; másrészt viszont olvasóinak szellemi látókörét leszűkíthette: például Ibsen műveinek közzétételéről hallani sem akart, ellenben megjelentette a 48 előtti francia romantika kassza-darabjait, gyermek- és ifjúkorának színházi emlékeit.

    Gyulai Pál többek között, a Kisfaludy Társaság másodelnöke; a Budapesti Szemle szerkesztője; a Franklin Társulat igazgatótanácsi tagja; a budapesti egyetem irodalomtörténeti katedrájának professzora és a Kisfaludy Társaság elnöke; majd 1876-tól a főrendiháznak ünnepélyesen delegált tagja stb.

    érdekesség

    Olcsó könyvtár sorozat borítója

    Olcsó könyvtár sorozat borítója

    okonyv

    érdekesség

    Luppis János halála – 1875

    Luppis János (1813-1875) Giovanni Biagio Luppis von Rammer, vagy Ivan Lupis, magyarosan Luppis János, az osztrák-magyar haditengerészet tisztje, fregattkapitány, fegyvergyáros, az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója.

    Az osztrák-magyar haditengerészetben volt tiszt. Az 1860-as évek elején készítette találmányát, az önálló hajtású torpedó első, kezdetleges változatát, amely lényegében rugós szerkezettel hajtott csónak volt, orrában lévő, kis ütésre is robbanó szerkezettel. A hadügyminisztériumtól eleinte nem kapott támogatást, ezért kapcsolatba lépett Robert Whitehead angol feltalálóval (aki később a Népszigeti hajógyárat alapította). Fiumében állították elő közös munkájuk eredményeként 1866-ban a torpedó továbbfejlesztett változatát, amely már hatékony fegyver volt. Ez jelentős sikert hozott, számos országba szállítottak. Találmányáért 1869-ben magyar nemességet kapott. 

    érdekesség

    A "sikló védő" vagy haltorpedó

    “Hullámok hátán úszó, habok közül felbukkanó, láthatatlan, végzetes pusztítás.”

    torpedo

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Húsz év múlva, Vajda János verse - 1876

     

    Vajda János 1827-ben született, a reformkor hajnalán. Szellemi fejlődésére igen nagy hatással volt Vajda Péter, a nagybátyja, akit Petőfi is versben siratott el halálakor. A magyar irodalomnak egyik nevezetes alkotása a Húsz év múlva (1876), a mozdulatlanságba dermedt jég a lélek pillanatnyi állapotát érzékelteti: a fagyos, szenvedély nélküli, érzelmekre már képtelen szívet.

    A magyar irodalomban Vajda lírájában jelentkezik először az az újfajta szerelem-érzés, ami megfelelt a kora társadalmi, erkölcsi változásainak. A XIX. század végén – a társadalmi erkölcsök lazulásával párhuzamosan gyökeresen átalakult a szerelmi költészet is. A korábbi évtizedek szerelmi lírájának (Vörösmarty, Petőfi) a család volt az eszménye. Verseiket – leglángolóbb pillanataikban is – bizonyos szemérem hatotta át: a testiség vonatkozásait kerülték, az erotika közvetlenül nem kapott hangot bennük, a vágy nem törte át az erkölcs határait. Most megjelentek az új élet más fajta nőtípusai: a démon, a szabadabb erkölcsű társasági hölgy, a bukott nő, a züllésbe taszított leány. Vajda évtizedekig írta átkozódó hűséggel szerelmi himnuszait Ginához. Ginát örökre el kellett veszítenie, a nagyravágyó leány nem akart költő hitvese lenni. Így lett számára Gina jelképpé, a reményektől, örömöktől, boldogságtól megfosztó világ jelképévé. 

    érdekesség

    Vajda János

    Vajda János

    Húsz év múlva

    (Gina emlékkönyvébe)

    Mint a Montblanc csucsán a jég,
    Minek nem árt se nap, se szél,
    Csöndes szívem, többé nem ég;
    Nem bántja újabb szenvedély.

    Körültem csillagmiriád
    Versenyt kacérkodik, ragyog,
    Fejemre szórja sugarát;
    Azért még föl nem olvadok.

    De néha csöndes éjszakán
    Elálmodozva, egyedül –
    Mult ifjuság tündér taván
    Hattyúi képed fölmerül.

    És ekkor még szivem kigyúl,
    Mint hosszu téli éjjelen
    Montblanc örök hava, ha túl
    A fölkelő nap megjelen…

    érdekesség

    Deák Ferenc, „a haza bölcse” halála - 1876

    Deák Ferenc (Söjtör, 1803–Budapest, 1876) politikus, államférfi, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”. A politikus Deák, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, a kiegyezés megalkotása Deák államférfiúi pályájának tetőpontja volt.

    Hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát. 

    érdekesség

    Deák Ferenc Mauzóleuma Budapesten, a Fiumei úti sírkertben áll. 

    deaksir

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Arany János, Őszikék-ciklus - 1877

     

    Arany János (1817-1882) a XIX. sz-i magyar irodalom kiemelkedő alakja, erősen lírai alkatú, epikus költő volt. Az irodalmi közvélemény Petőfi mellett Arany Jánost tartja az egyik legnagyobb magyar költőnek. Pályáját olyan jelentős művek fémjelzik, mint a Toldi-trilógia (1846); Szondi két apródja (1856);A nagyidai cigányok (1851); A Walesi bárdok, valamint az Őszikék-ciklus kiemelkedő műve, a Tetemre hívás (1877).

    Arany ezen kései versciklusa, egy késő ősszel, szinte levéltelenül virágzó kikerics fajtáról az Őszikéknevet kapta. A cím jelképesen Arany kései költeményeire utalhat. A kötet, az 1877-es Margitszigeti séták során ihletett verseket, balladákat tartalmazza. A kötetben megjelenő verseket a költő nem a nyilvánosságnak szánta, ezért őszintébben vall bennük érzéseiről, gondolatairól.

    Tetemre hívás (1877.): A Tetemre hívás Arany János egyik legtudatosabban megalkotott balladája. A bűn és a büntetés viszonyát; az élet játékként való felfogását állítja középpontba a bűnhődő Benő és Kund Abigél tragédiáján keresztül. Arany tiszta erkölcsi felfogásában a világ nem épülhet bűnre, nem maradhat megtorlatlanul az erkölcsi világrend megsértése. A se istent, se embert nem ismerő magatartás démonikus attitűdjét mutatja be. A vers zeneiségét az egyik legdallamosabb versláb, a daktilus biztosítja.

    érdekesség

    TETEMRE HÍVÁS részlet

    A radványi sötét erdőben
    Halva találták Bárczi Benőt.
    Hosszu hegyes tőr ifju szivében;
    „Ime, bizonyság Isten előtt:
    Gyilkos erőszak ölte meg őt!”

     

    Kastélyába vitette föl atyja,
    Ott letevék a hűs palotán;
    Ki se terítteti, meg se mosatja:
    Vérben, ahogy volt, nap nap után
    Hever egyszerű ravatalán.

    (…)

    Jöjjön utolszor szép szeretője,
    Titkos arája, Kund Abigél!”
    Jő; – szeme villan s tapad a
    tőrre;
    Arca szobor lett, lába gyökér.
    – Sebből pirosan buzog a vér.

     

    Könnye se perdűl, jajja se hallik,
    Csak odakap, hol fészkel az agy:
    Iszonyu az, mi oda nyilallik!…
    Döbbenet által a szív ere fagy:
    „Lyányom, ez ifjú gyilkosa vagy!”

    (…)

    (1877. október 27.)

    érdekesség

    A telefon története Magyarországon - 1877

    A telefont – elavult nevén távbeszélőt – Alexander Graham Bell találta fel, majd építette meg 1876-ban, az amerikaiMassachusetts államban. A telefon olyan távközlő eszköz, mely beszédet továbbít elektromos jelek formájában.

    Magyarország első távolsági telefonbeszélgetése Sopron és Pinnye között jött létre 1877-ben. Megvalósítója Salamin Leó, a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt. Ennek emlékét ma tábla őrzi az iskola falán.Magyarországon az első, magánbefektetők által finanszírozott telefonhálózat 1881. május elsején nyílt meg Budapesten a Fürdő utca 10 szám alatt (mai nevén József Attila utcában). Vezetője Puskás Tivadar bátyja, Ferenc volt. Az előfizetők számáról ellentmondásos adatok vannak, a források hol 25, hol 50, hol 54, sőt 60 előfizetőt említenek. Az első nyilvános telefonállomásokat Budapesten és Újpesten 1884-ben állították fel.

    érdekesség

    Norvégia és Dánia között is létrejön az elsõ telekommunikációs kapcsolat: mindezt Anglia követi - Bell 1877-ben elsõként mutatja be a telefonkészüléket.

    Norvégia és Dánia között is létrejön az elsõ telekommunikációs kapcsolat: mindezt Anglia követi – Bell 1877-ben elsõként mutatja be a telefonkészüléket.

    bell

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Krúdy Gyula – Születése /1878/

    Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21.Budapest, 1933. máj. 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent – A vörös postakocsi c. regénye hozott neki.

    Még nem volt húsz éves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Összegyűjtött Műveinek kiadását követően, 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1919-es Őszirózsás Forradalomban aktív részt vállalt, amiért 1920-21-ben, a magyar kommün bukását követően műveit csak elvétve adták ki, anyagi helyzete sajnos nagyon leromlott.

    1926-27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége döntötte le a lábáról: szervi szívbaj, így a Liget-szanatóriumba került, majd 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében.

    Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…”

    Kosztolányi Dezső

    érdekesség

    „Az élet egy befejezett, kész feladat, amelynek elviselésétől senki sem kíván idő előtt megszabadulni. Végigélik az emberek az életüket, mint az esztendő különböző évszakai tökéletes bizonysággal következnek. Mindenkinek van tavasza, piros nyara, hosszadalmasan ásító ősze, megnyugtató tele. Élet, amely pontosan igazodik a kalendáriumhoz. Vannak fiatal napok, vannak öreg napok, jönnek és mennek ködök, szomorgó esők, májusok, novemberek, jó és rossz kedvek, ájtatosságok és káromkodások, betegségek és ropogó egészségek. Senki sem csodálkozik az életen, amint nem lep meg különösebben a tavasz áhítatos napsugara és nem váratlan az ősznek mogorvasága. Bolond az, akinek nem tetszik, hogy elmúlik a nyár. Okos ember megnyugszik a tél hótakarója alatt, az örökös némaságban, az emberhangtalan magányban.”

     

    Krúdy Gyula – N.N című regény /1920/ – idézet

    érdekesség

    Bosznia-Hercegovina okkupációja - 1878

    1878. július 29-én, a berlini kongresszuson elfogadott határozat értelmében az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege ellenőrzése alá vonja Bosznia és Hercegovina területét. Az okkupáció eredményeként a Monarchia megszerezte Európa egyik lőporos hordóját, mely évtizedekkel később lángba is borította a birodalmat/I. világháború/.

    Ausztria és a Monarchia vezetői már az 1870-es években célul tűzték ki a Habsburg veszteségek balkáni kompenzációját. Andrássy Gyula közös külügyminiszter kezdetben mérsékelte ezeket a törekvéseket. A Balkán tűzfészkének tekintett tartományban azonban, 1875-ben törökellenes felkelés robbant ki a keresztény lakosság körében, mely kudarca ellenére felidézte egy nagy délszláv állam létrejöttének lehetőségét, így a nagyobbik rossz ellenében Andrássy is a körültekintő terjeszkedés hívei mellé állt. Oroszország 1877 során háborút indított a roskadozó Török Birodalom ellen, a magyar politikus pedig titkos szerződésben elérte, hogy a győzelem esetén a Monarchia uralma alá vonhassa Bosznia és Hercegovina területét. Az 1878-as berlini konferencia arról is határozott, hogy Bosznia, Hercegovina és a Novipazari Szandzsák katonai ellenőrzése a Monarchiát illeti meg. 

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Az Ellenzék c. napilap megjelenése - 1880

    Az erdélyi Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880 – 1944 között. Bartha Miklós alapította 1878-ban, első száma 1880. október 11-én jelent meg.

    Alapításkor az Ugron Gábor vezette ellenzék szócsöve volt. Az 1920-as években a polgári liberalizmus jellemezte, majd 1925-ben rövid ideig az Országos Magyar Párt orgánuma lett. Később Bánffy Miklós liberálisabb, a román kormánnyal együttműködést kereső szemléletét vette át. A második bécsi döntés után az Erdélyi Párt vonalát hirdette, és erős jobboldali befolyás alá került.

    érdekesség

    Ellenzék, 1880

    ellenzek

    érdekesség

    Ybl Miklós – Budavári Palota - 1880

    Ybl Miklós – Budavári Palota – 1880

    A Budavári Palota Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. Budapest I. kerületében, a Várhegyen találhat. A Szent György térrel, és a történelmi lakónegyeddel együtt alkotja a Budai várnegyedet, ami 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.

    A palota átépítését 1880-tól tervkészítés előzte meg: előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos tervei alapján 1896-tól kezdték el. Ybl Miklós eredeti terveiből a Krisztinavárosi-szárny valósult meg. Kisebb változtatásokkal, de az egész épületegyüttesen lemásolta a Mária Terézia-szárny homlokzati struktúráját. Az átépítés 1905-re készült el.

    Az épületben több mint 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály volt. Híresebbek:

    • Mária Terézia-szárnyban a rokokó stílusú terem

    • A 304 méter hosszú bálterem (Hauszmann Alajos tervezte szárnyban)

    • A Habsburg-terem (egykor a kupola alatt helyezkedett el)

    • Ybl Miklós által tervezett lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban.

    • A Szent Jobb kápolna (mozaik oltárképét Lotz Károly tervezte)

    • A vártemplom

    érdekesség

    A palota az 1880-as években, az átépítése előtt

    palota

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Budapesti Hírlap indulása - 1881

    Az 1867-es kiegyezéskor vált a szabad iparrá a nyomdászat hazánkban. Egyre nagyobb lett az igény a folyóiratokra, képes hetilapokra, könyvekre és napilapokra. Ekkor, és talán bizonyos szinten ennek köszönhetően is 1881. június 16-án, Csukássi József elindított egy új politikai napilapot, a Budapesti Hírlapot.

    A megalakult a Budapesti Hírlap, lap címében budapesti, de a rengeteg vidéki előfizető országos napilappá tette, bár eredetileg olvasóközönsége csak a közép nemesi és a polgári rétegből került ki. A Budapesti Hírlap egy konzervatív (a 67-es kiegyezés politikáját), nacionalista és soviniszta politikát képviselt, és legfőbb célja minden és mindenki magyarosítása volt. A lap iránya: „A Budapesti Hírlapnak soha semmi körülmények között se kormánylapnak, se pártlapnak nem szabad lennie. Az egész magyar közönség lapja legyen, független nemzeti irányú, jelszava: «a magyarságért!»” Ezt a szellemiséget követve, a lap annyira megerősödött, hogy az ország egyik legnagyobb példányszámú, legnépszerűbb napja lett, majd mikor 1925-ben a főszerkesztő, Rákosi Jenő kiválása után egyre jobban elszürkült, majd 1939-ben megszűnt. 

    érdekesség

    A napilap

    A napilap

    napilap2

    érdekesség

    GALAMB JÓZSEF születése – 1881

    GALAMB JÓZSEF születése – 1881

    GALAMB JÓZSEF (1881 – 1955) konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója.

    Henry Forddal 1905-ben találkozik, aki az ő tanácsára kis kocsik gyártására tért át. Galamb József, mint Ford munkatársa tervezte meg a “T” modellt, amellyel világhírnevet szerzett magának és egyben a gyártó cégnek is. A kezdeti sikereket jelentette az éves kb. tízezres példányszám eladása, ami akkor az autógyártás kezdetén igen nagy számnak volt mondható. Később, 1911-ben Galamb József elgondolása alapján beindult a szalagrendszer – sorozatgyártás.  Az N-modell hűtőrendszerének áttervezése után a gyár főkonstruktőre lett, s a híres T-modell sok fontos alkatrészét ő tervezte. 1917-ben már ennek köszönhetően egymilliót adtak el, és a 20-as években évi kétmillió gépkocsi gördült le a Ford gyár szalagjairól. A T-modellből mintegy 18 millió darabot adtak el, és ezt csak a kis Volkswagen, a “bogár” szárnyalta túl 21 milliós példányszámával. 1955-ben Detroitban halt meg. Emlékét büszkén őrizhetjük, remélve abban, hogy Detroit sem fogja őt elfelejteni…

    érdekesség

    Ford T-modell

    Ford T-modell

    tmodell

    érdekesség

  • Helytörténeti fotók

    Arany János halála – 1882

     

    Arany János (1817–1882) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Arany nemcsak nagy költő volt, hanem nagy ember is. Jellemének tisztasága, gondolkodásmódjának nemessége szívének nagysága és szerénysége alkotják magánéletének is, mint költészetének, legvonzóbb oldalát s emelik őt az erkölcsi tökéletesedés kiváló példaképei közé.

    Arany János a Toldi szerzőjeként él a köztudatban, amiről ő maga is tehet, hiszen mindenekelőtt a Toldi alkotójának látta önmagát. Érdekes, hogy életművének hasonlíthatatlanul nagyobb fele azonban a forradalom után született. A bukott forradalom után Arany János a bizonytalanság költője lett. Bizonytalan volt a szerepben, amit vállalt, bizonytalan a korban, amely ilyen szerepet kínált neki. Bizonyosságot csak az irodalomban talált, amelynek minden csínját-bínját ismerte. Kortársait bámulatba ejtette, a következő nemzedékeket viszont elbátortalanította. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882. október 22-én halt meg.

    érdekesség

    Gyárfás Jenő, Tetemrehívás c. festménye

    tetemrehivas

    érdekesség

    Kodály Zoltán születése - 1882

    Kodály Zoltán (1882-1967) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. A zene- és nyelvtudós, népzenegyűjtő, zeneszerző, pedagógus és kultúrpolitikus Kodály írásaiban és beszédeiben leginkább kultúrpolitikai változásokat sürgetett. „A zene mindenkié” kijelentésével követelte a zene bevezetését az általános képzésbe. Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit a Kodály-módszer foglalja össze.

     

    Kodály Zoltán zenepedagógiai ötletei az akkori magyar társadalom szociális és kulturális problémáira vezethetők vissza. Az elképzelések a magyar kultúrán alapulnak, és a többi akkori elmélethez is kapcsolódnak, de más környezetben is alkalmazhatók a helyi kultúra népdalainak felhasználásával. 

    érdekesség

    Kodály idézetek:

    Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi (…) azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.”

     

    Semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.”

     

    A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.”

     

    Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.”

     

    Legyen a zene mindenkié!”

     

    Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

     

    A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”

     

    Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”

     

    A szabadság és szépség felé visz az út, amelyen elindult. És itt nem fontos, hogy az új világból mekkora darab az övé. Határa nem nagy, a néhány legnagyobbak birodalmához nem is fogható. De költő a maga világában és ennél több senki sem lehet.”

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Babits Mihály születése - 1883

     

    Babits Mihály (1883-1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom, jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. A XX. század legműveltebb írója: eredeti nyelven olvasta végig csaknem az egész európai irodalmat. Nyelvtehetsége tette legkiválóbb műfordítónkká. Lefordította többek közt Dante Isteni színjátékát is.

    Szekszárdon született 1883-ban értelmiségi családból. Apja erkölcsi szigora s anyjának finom műveltsége, a család mély vallásossága rányomta bélyegét életére. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten később Budapesten tanított. A Holnap antológiában, majd a Nyugatban jelentek mag versei. A háború alatt pacifista versei miatt elvesztette tanári állását. 1919 januárjában egyetemi tanárrá nevezték ki. Az ellenforradalom győzelme után egyetemi tanszékétől és tanári nyugdíjától megfosztották. Élete vége felé az erkölcsi felháborodás fordította szembe a fasiszta embertelenséggel. Alkotóereje teljében halt meg hosszas szenvedés után gégerákban 1941-ben.

    érdekesség

    Babits Idézetek

    Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat.
    Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
    törékeny játékunkat, a reményt.”

     

    A múlt nem halt meg, hanem hat reánk; él testünkben, lelkünkben; egész valónk az egész múlt eredője; minden jelen pillanat magában foglalja az egész múltat, és valamit ad hozzá.”

     

    Tudni akarsz? Tanulj meg látni. Minden ismeretedet kívülről kaptad: semmi sincs lelkedben, ami nem volt meg előbb érzékeidben.”

     

    Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.”

     

    Ó, hogy az ember a legnagyobb ellenségét önmagában hordja! Micsoda minden testi méreg a lelki méreghez, amely engem bénít?”

     

    Minden szeretet bilincs, és minden örökség teher.”

     

    Nem szánom én az ostobát,
    kinek üres a mennyek boltja:
    ki méltó látni a csodát
    az a csodát magában hordja.”

    érdekesség

    Első izzólámpás, váltakozó áramú rendszere Magyarországon - 1883

    1883-ban szerelték fel a budapesti Nemzeti Színház világítását: ez volt Magyarországon az első izzólámpás, váltakozó áramú rendszer (a harmadik színház a világon). Akinek köszönhetjük: Zipernowsky Károly (1853-1942) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram apostola.

    Az 1880-as években a szakemberek sokat foglalkoztak a villamos fény osztásának kérdésével. Edison megoldotta a gazdaságos világítás problémáját, egyenárammal, kis távolságra. Zipernowskynak és munkatársainak történelmi érdeme, hogy kifejlesztették a nagyobb távolságokra történő gazdaságos szállítást és elosztást. 1889-ben Déri Miksával és Bláthy Ottóval fejlesztette ki a transzformátort és a párhuzamosan kapcsolt transzformátorokon alapuló váltakozó áramú energiaelosztó rendszert.

    érdekesség

    Transzformátor - kezdetekben

    trafo

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Táncsics Mihály halála – 1884

    Táncsics Mihály (1799-1884) magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike. Az 1848-as forradalom egyik fontos szereplője volt, hiszen az izgatás és sajtóvétség vádjával elítélt és bebörtönzött Táncsics kiszabadítása szimbolikusan a forradalom első napjának győzelmét jelentette.

    1872 után visszavonult a közélettől és magyar nyelvészeti kérdésekkel kezdett foglalkozni, valamint a magyarországi nemzetiségek magyarosítási terveivel. Eközben utópista szocialista nézetrendszere mentén több utópisztikus rendszert is kigondolt, valamint figyelme a parasztságról mindinkább a munkásság felé fordult, később már csak bennük látta a fennálló rendszer megdöntéséhez szükséges erőt. Táncsics haláláig élesen szemben állt a dualizmus rendszerével, de az aktív politizálást végleg feladta.

    érdekesség

    Arcképe a forradalom centenáriumára kiadott húszforintos emlékpénzen (1948)

    20ft

    érdekesség

    Golgota c. kép – 1884 /Munkácsy Mihály/

    Golgota c. kép – 1884 /Munkácsy Mihály/

    Munkácsy Mihály /1844-1900/ romantikusan realista, magyar festőművész – „nagy festő-fejedelem”. A Krisztus-trilógia megalkotója, aminek központi eleme a Golgota 1884-re készült el. A három képet senki, még az alkotó sem látta soha együtt, amíg 1995-ben a debreceni Déri Múzeumban ki nem állították mindhármat. 2010-ben a múzeum felújítása miatt előbb Pécsen, majd a budapesti Magyar Nemzeti Galériában mutatták be őket.

    Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t. 

    érdekesség

    A Trilógia

    trilogia

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére.

    Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére.

    1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között – elismerő volt a fogadtatás, egyedül Ady bírálta. Szerinte Kosztolányi irodalmi író, nem életdokumentumokat írt, hanem irodalmi témákat versel meg. Kosztolányi viszont bírálólag szólt Ady ún. nyelvteremtő zsenijéről, mely szerinte egyszerűen a magyar nyelv ismeretének hiányából fakadt. Rámutatott arra, hogy az Ady-kultusz, illetve költészetének kizárólagossá tétele gátat emel a magyar líra fejlődése elé.

    1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, melyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.

    érdekesség

    Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat részlet

    Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,
    ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,
    most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya,
    s szememből az önkívület kicsap,
    emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,
    halál fölé, a régi romokon,
    segíts nekem, szeptember, ne eressz el,
    testvéri ősz, forrón-égő rokon.

    Én nem dadogtam halvány istenekhez
    hideglelős és reszkető imát,
    mindig feléd fordultam, mert hideg lesz,
    pogány igazság, roppant napvilág.
    Méltó vagyok hozzád: nézd, itten állok,
    még sok hívő száj büszkén emleget,
    vérembe nőnek a termékeny álmok,
    s nők sem vihognak a hátam megett.
    Nem is kívánok egy pincét kiinni,
    vagy egy cukrászdát, vendéglőt megenni,

    csak az élet örök kincsébe hinni,
    s a semmiség előtt még újra lenni.
    Ki érleled a tőkén a gerezdet,
    én pártfogóm és császárom, vezess,
    az életem a sors kezébe reszket,
    de lelkem és gerincem egyenes.
    Uralkodásra a karom erős még,
    adj kortyaidból nekem, végtelen,
    s te aranyozd, aki vagy a dicsőség,
    még most se rút, nem-őszülő fejem.

    Érett belét mutatja, lásd, a dinnye,
    fehér fogától villog vörös ínye,
    kövér virágba bújik a darázs ma,
    a hosszú út után selymes garage-ba,
    méztől dagadva megreped a szőlő,
    s a boldogságtól elnémul a szóló.

    Bizony, csodás ország, ahova jöttünk,
    mint hogyha a perc szárnyakon osonna,
    el-nem-múló vendégség van köröttünk,
    hosszú ebéd és még hosszabb uzsonna.
    Húgom virágokat kötöz a kertbe,
    aranytálban mosakszik reggelente,
    s ha visszatér az erdőn alkonyatkor,
    a csillagokról ráhull az aranypor.

    1935     

    érdekesség

    Transzformátor – 1885, Déri Miksa

    Transzformátor – 1885, Déri Miksa

    Déri Miksa 1885-ben Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal együtt megalkotta a transzformátort. A kísérleti munka oroszlánrészét Déri végezte. 1889-től megszervezte és berendezte a bécsi villamos erőművet.

    Déri Miksa /1854-1938/ 1877-ben szerzett vízépítő-mérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1878 – 1882 között a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak tervezésével foglalkozott. Ezzel párhuzamosan elektrotechnikai tanulmányokat is folytatott. 1882-ben a Ganz-gyár mérnöke, később pedig igazgatója lett, ahol ebben az időben rendkívül tehetséges szakemberek dolgoztak együtt. Zipernowskyval közösen, még ebben az évben kidolgozott egy öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, amelyet 1883-ban kezdtek gyártani. 1883-tól Déri Miksa Bécsben dolgozott a Ganz-gyár villamos osztályának ausztriai képviselőjeként.

    érdekesség

    Déri Miksa

    deri

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Várnai Zseni – Születése /1890-1981/

     

    Várnai Zseni(a név francia változatának becézése a Zseni),Weisz Eugénia (Nagyvázsony, 1890. május 25. – Budapest, 1981. október 16.) József Attila-díjas (1956) költő. A szabadságról, békéről éneklő költőnő legfőbb érdeme, hogy élményeit az emberiség magasrendű eszményeivel képes társítani.

    Anya- és proletárköltőként említették a kritikusok, irodalmárok. Bár egyszerűen, sőt néha pongyolán fogalmazott, versei többek voltak egy gyermeket nevelő asszony vagy egy szocialista világnézetet valló nő gondolatainál. Több volt a proletárköltőknél, még akkor is, ha egy olyan korban alkotott, mikor a művészetet minden erővel a pártprogramhoz szerették volna hajlítani. Verseiből a történelmi haladás és a lelki fejlődés közös igazsága sugárzik: az anyai ösztönösség, féltés és a forradalmi akarat mindent átható, átformáló ereje.A II. világháborút követően is természetes közvetlenséggel jegyezte a megváltozott világ hangjait. 

    érdekesség

    ÉN MONDOM ÉS TE ADD TOVÁBB (1937) részlet

     

    Én mondom és te add tovább

    Csak ember tűr

    Új hullámhosszra szállj

    Mandulák

    Amiért fiat szültem

    Hang a lemezen

    Minta érték nélkül

    Utazás

    Babona

    Csodálatos

    Szelet markoltam, elrepült

    Belebámultam a napba

    Mi legyek még?

    Már itt az ősz, Szerelmem

    Szolgálj szívem!

    Macskazene

    Szegény öregasszony fohászkodik

    Asszonyok a gőzben

    Árva lány

    Aggszűz sírdogál

    Őszibarack

    Néztem önmagamba

    Álmodni puszta földön

    Csak szívem világol még

    Retusált fénykép

    Nem volt hiába semmi sem!

    érdekesség

    Tisza Kálmán miniszterelnök lemondása - 1890

    Tisza Kálmán miniszterelnök lemondása – 1890

    Tisza Kálmán, 1875-90 között a Dualizmus kori Magyarország miniszterelnöke, és párhuzamosan belügyminiszter volt. Tisza 45 évesen lett miniszterelnök. 1875-ben nagyon nagy volt vele szemben a várakozás és tudta is, hogy mit kell tennie. Az ellenzék gyakran támadta politikáját és ekkor személyét sem kímélték. Az emberek vagy szerették, vagy gyűlölték, közönyt nem tudott kiváltani, de Tisza Kálmán túl sokáig volt miniszterelnök, és az emberek megunták.

    Ténylegesen a véderőtörvénybe bukott bele. Az 1880-as években előtérbe került a hadseregfejlesztés. Új véderőtörvényt akartak elfogadtatni, amelynek egy paragrafusa sértette a magyar nemzet érzékenységét. A magyar országgyűlés ugyanis elvesztette volna tízévenkénti újonc-megajánlási jogát, és az egyéves önkéntesek a tiszti vizsgát sem tehették le magyarul. Ez végül kompromisszumos megoldást szült, de Ferenc József megsértődött, hogy Tisza nem az ő akaratát támogatta. Tisza tudta, hogy elvesztette az uralkodó bizalmát és 1890 márciusában, a honossági törvény kiigazítási javaslatával megrendezte távozását. Tisza azt indítványozta, hogy díszpolgárokra ne vonatkozzék, mivel Kossuth büszkélkedhetett ilyen címmel – ehhez az indítványához viszont nem kapott többséget. Formailag ezért nyújtotta be lemondását. Volt stílusérzéke, jó ürügyet választott és búcsúzott.

    érdekesség

    Dualizmus korának névlexikona -Híres Kortársak

     

    Sissi:magyar királyné, Ferenc József felesége

    Ferenc József: magyar király 1867-1916

    Andrássy Gyula:magyar miniszterelnök

    Ganz Ábrahám: vasöntöde alapítója

    Eötvös József:a népiskolai törvény megalkotója

    Kandó Kálmán:a vasút villamosításának világhírű mérnöke

    Puskás Tivadar:a telefonközpont feltalálója

    Semmelweis Ignác: „az anyák megmentője”, a gyermekágyi láz elleni orvosság feltalálója

    Eötvös Lóránd: a torziós inga feltalálója

    Mikszáth Kálmán: író

    Jókai Mór: író

    Ady Endre: író

    Munkácsi Mihály: festő

    Csontváry Kosztka Tivadar: festő

    Arany János: költő

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Zilahi Lajos születése – 1891

     

    Zilahy Lajos (1891 –1974) magyar író, publicista, az MTA tagja. Süt a nap című színművével elnyeri az MTA Vojnits-díját, 1925-ben a Kisfaludy Társaság tagja, majd 1930-ban megkapja a Corvin-koszorút.

     

    Az 1916-ban megjelent verseskötete nagyrészt háborúról szóló költeményeket tartalmazott Az 1922-ben kiadott Halálos tavasz című regénye rendkívül sikeres volt, mivel romantikus érzelmességével sikerült megragadnia a közönséget. t az első világháború utáni falusi életéből merítette. Ezzel sikerült Az 30-as évek elhozták a magyar filmgyártás fénykorát. Zilahy ebben az időben forgatókönyvíróként és később rendezőként is tevékenykedett. Több művét is megfilmesítették. Az egyik legnagyobb sikert az 1939-ben készült Halálos tavasz jelentette, amiben a felejthetetlen Jávor Pál és Karády Katalin játszott. Olyan filmeknél működött közre, melyekben olyan nagyszerű szinészek játszottak, mint Bilicsi Tivadar, Somlay Artúr, Csortos Gyula, Kiss Manyi, Páger Antal, Gózon Gyula, hogy csak a legnagyobb neveket említsük.

    érdekesség

    A halálos tavasz c. film / Karády Katalin, Jávor Pál, Somlay Artúr/

    A halálos tavasz c. film / Karády Katalin, Jávor Pál, Somlay Artúr/

    halalostavasz

    érdekesség

    Ybl Miklós építész halála - 1891

    Ybl Miklós építész halála – 1891

    Ybl Miklós (1814-1891) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

    Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusára jellemzővé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy ugyan közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az akadémia nem választotta a tagjai sorába (szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel Ybl együtt dolgozott az Akadémia épületének megvalósításában). Első megbízását, az ikervári kastély átépítését, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette. Számos alkotása közül a fő művének az Andrássy úton az Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.

    érdekesség

    Magyar Állami Operaház /1873-1884/ légifotója

    operahaz

     

    Parádsasvár – Károlyi-kastély /1880-1882/

    paradsasvar

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Karacs Teréz halála – 1892

     

    Magyarországon a 19. század első felében a nők helyzetével kapcsolatos elvi álláspontok, a nőnevelésre vonatkozó elképzelések ugyanolyan sokszínűek voltak, mint Európa más országaiban. Fáy András kezdeményezésére indult egységes mozgalom a nőnevelés magyar kézbe vételére. Ennek lett egy úttörője Karacs Teréz (18081892) az író, pedagógus. Már kortársai is felismerték munkásságának jelentőségét, így 1888-ban 80. születésnapján szerte az országban megemlékeztek róla.

    Apja rézmetsző és térképész volt, anyja, író, egy lelkész leánya. Házuk irodalmi, szellemi központ volt: Fáy András, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, és Kölcsey Ferenc is rendszeres vendég volt. Katona József náluk írta meg a Bánk bánt. Protestáns szülei támogatták tanulását, bár ez elsősorban önképzést jelentett. Első írása, Egy találós kérdés 1823-ban jelent meg a Hasznos mulatságok című lapban. Első novellája 1833-ban jelent meg a Regélő című lapban. Ezt követően folyamatosan publikált, verseket, műfordításokat, pedagógiai és politikai jellegű cikkeket. Az írással nagy feltűnést keltett és egyszerre több helyre is hívták nevelőnőnek. Teleki Blanka nővérének De Gerandóné közbenjárásával a francia király unokájának nevelőjéül is meghívták.

    érdekesség

    Karacs Teréz – /1808-1892/

    karacs

    érdekesség

    Matuska Szilveszter /1892-1945/ – biatorbágyi merénylő

    Matuska Szilveszter /1892-1945/ – biatorbágyi merénylő

    Matuska Szilveszter /1892 – eltűnt 1945-ben/ kereskedő, a biatorbágyi vasúti merénylet elkövetője,tettét 1931. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjjel 0 óra 20 perckor vitte véghez. Indítékai máig tisztázatlanok, politikai és anyagi vonatkozás egyaránt fellelhető mögötte.

    A nyomozás során kiderült, hogy Matuska Szilveszter, az őrült bécsi kereskedő és gyáros követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Anyagi természetű nehézségeivel nem tudott megbirkózni, s lassan bomlásnak indult az elméje. A merénylő az utolsó pillanatig nem tudhatta, gyorsvonatot vagy egy tehervonatot fog-e felrobbantani. A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett áthaladnia. A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett, s előre engedték a gyorsvonatot. A rendőrség a helyszínen egy levelet talált, amely így kezdődött: „Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…”

    érdekesség

    Biatorbágyi Viadukt 1931

    viadukt

     

    Matuska Szilveszter a bíróságon

    matuska

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Gyergyai Albert születése - 1893

    Gyergyai Albert (1893-1981) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító. Baumgarten-díjas, 1937-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1970-ben pedig a Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozatát kapta meg – Tudományos életművéért, a világirodalom és a magyar irodalom témakörében írott tanulmányaiért.

    Középiskoláit a kaposvári főgimnáziumban végezte, majd innen került Budapestre az Eötvös József Collegiumba. Az első világháború kitörésekor (1914) egy Atlanti-óceáni szigetre internálták, majd betegsége miatt engedélyezték, hogy 1917-ben Svájcba távozzon. 1919-ben hazajött, 1920-ban tanári oklevelet szerzett, s 6 éven át volt nevelő. A budai Kossuth Lajos Kereskedelmi Iskolában közel 20 évig volt tanár, közben az Eötvös József Collegium alkalmazta franciatanárként. 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen modern francia irodalmat adott elő. Az Új Idők közölte első novelláját 1909-ben, melyet gimnazistaként írt, majd a Nyugat 1920-ban közölte első tanulmányát. A Magyar Írás munkatársa volt 1921-1927 között. 13 könyvet írt, 50 műfordításkötete és 36 általa szerkesztett antológia jelent meg. Fordításai közül jelentősebbek: Gustave Flaubert, Marcel Proust, Albert Camus, Jean Cocteau, Voltaire, La Fontaine, Honoré de Balzac, Villon, Montaigne, Émile Verhaeren.

    érdekesség

    Gyergyai Albert műfordításai:

    • A mai francia dekameron (bevezető, életrajzok, 1935)
    • Voltaire: Candide vagy az optimizmus (regény, 1955)
    • Voltaire: A vadember (regény)
    • Flaubert: Bovaryné (regény, 1960)
    • Flaubert: Érzelmek iskolája (regény, 1960)
    • Proust: Az eltűnt idő nyomában (regényciklus, 1961-1983)
    • Camus: Közöny (regény)
    • Voltaire: Filozófiai ábécé (Réz Pállal, 1983)
    érdekesség

    Puskás Tivadar halála – 1893

    Puskás Tivadar halála – 1893

    Puskás Tivadar (1844-1893) mérnök, sokoldalú tehetség, telefonhírmondó feltalálója. A  telefonközpontot és a telefonhírmondót (1844-1893) találta fel. Puskás egy ideig Edison munkatársaként is dolgozott, és az ő ötlete volt a telefonközpont bevezetése (1877).

    1893. február 15-én szólalt meg a világon először a telefonhírmondó, ez a vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, mely naponta már műsort is közvetített. Zseniális találmánya sikerútját már nem élhette meg – fiatalon, 1893. március 16-án 49 éves korában meghalt. Az ő “Beszélő Újságja” adta hírül halálhírét. 

    érdekesség

    Puskás Tivadar

    puskas

     

    Telefonközpont a XIX. század végén

    telkozpont

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A Hét című folyóirat - 1894

    A Hét társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle. A haladó szellemiségű polgárság irodalmának vezető lapja, vezércikkeiben ugyanakkor különböző társadalmi nézetek keveredtek. Szerepe a Nyugat 1908-as megjelenéséig megkérdőjelezhetetlen.

    Kezdeti években a magyar irodalom ikonjai, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán is publikáltak benne, de hamarosan az új nemzedék vezető irodalmi lapja lett, többek között Bródy Sándor, Beöthy László, Bíró Lajos, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Kabos Ede, Szomory Dezső, Tolnai Lajos műveit jelentette meg az 1890-es években. Később a Nyugattal szembefordul (1910), olvasóinak nagy része elpártol tőle. 

    érdekesség

    Heltai Jenő (1871-1957)

    Heltai Jenő (1871-1957)

    Munkásságát hírlapíróként kezdte, az 1890-es évektől dolgozott a Pesti Naplónak, Magyar Hírlapnak, de belső munkatársa volt A hét című folyóiratnak. Verseket, novellákat, verses publicisztikákat közölt ezekben az években. A „mozi” szó megalkotása fűződik nevéhez. Halhatatlanságát A néma levente (1936) című mesejátéknak köszönheti, legolvasottabb regénye az Álmokháza c. mű 1929-ből. Könnyed, francia sanzonokat idéző stílusa merőben elütött kortársai stílusától, megértéssel ábrázolta a bohém, link életet élőket. Műfordítói tevékenységét Francia Becsületrenddel tüntették ki. 

    érdekesség

    Kossuth Lajos halála - 1894

    Kossuth Lajos halála – 1894

    Aturini remete az emigrációban élő Kossuthot nevezték így kortársai -, Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19.Torino, 1894. március 20.)államférfi; a Batthyány-kormánypénzügyminisztere; a Honvédelmi Bizottmány elnöke, valamint Magyarországkormányzó-elnöke volt egyben. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.


    1894. március 20. éjjelén, az utolsó órában meghalt Kossuth Lajos. Aznap este a Népszínházban igazgatója úgy rendelkezett, hogyha Kossuth halálhíre az előadás alatt érkezik Budapestre, azonnal szakítsák félbe a darabot. A felvonásközökben a közönség egymásnak adta a torinói sürgönyöket közlő lapokat. Aznap éjjel a szerkesztőségek telefonjai szinte sisteregtek az állandó hívások miatt, a kávéházak pedig a szokásosnál nagyobb, viszont jóval csöndesebb forgalmat bonyolítottak le. 

    érdekesség

    Kossuth Lajos koporsójának érkezését várják a Nyugati pályaudvaron 1894. március 30. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

    Kossuth Lajos koporsójának érkezését várják a Nyugati pályaudvaron 1894. március 30. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

    kossuthloporso

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Mikszáth Kálmán „Szent Péter esernyője” - 1895

    Mikszáth Kálmán (1847-1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

    A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, melyet 1895-ben írt meg. Szerkezetileg a regénynek két fonala van. Az egyik a glogovai pap és húga, Veronka, a másik a vörös esernyő titka, Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című kisregénye egy részletesen kidolgozott anekdota köré épül: miszerint a gazdag és különcködő úr a törvényes örökösök kijátszásával a vagyonát szeretett nevelt fiára akarja hagyni. Az esernyő nyelébe rejtett kincs ugyan eltűnik, ám a mű mégis boldogsággal zárul, hiszen a legnagyobb kincs az életben a szerelem.

    érdekesség

    Szent Péter esernyője részlet

    Szent Péter esernyője részlet

    – Akármi legyek – mondotta az egyházfi (ő látta így, kalap nélkül) -, ha nem úgy nézett ki, mint a templomi képek között a Szent Péter. Szakasztott olyan volt, csak éppen a kulcsok hiányoztak a kezéből.

    A Pribilék kútjától átcsapott egyenest a Stropov István lucernásának, ahol is a Krátkiék kajla tehene, mely oda beszabadult, fel akarta öklelni az öreg zsidót, mire az a botjával megütötte, s azóta a tehén (kérdezzék meg kendtek a Krátki-familiától) tizennégy icce tejet ad naponkint. Azelőtt istenes volt, ha négyet adott.

    A falu legvégén meg is szólította a molnár szolgálóját, hogy merre visz az út Lehotádra. Az Erzsi leány megmondta neki, mire megindult a kitaposott gyalogúton fel a hegynek. Úgy rémlik most utólag Erzsinek, hogy aligha ott nem volt feje körül, amint ment, a fénykarika is…

    Hát persze, hogy a Szent Péter volt! Miért is ne lett volna? Hiszen eleget járt, eleget csütlött-botlott itt azelőtt Krisztus urunkkal. Maradt is annyi krónika az itt viselt dolgairól, hogy a századik emberöltő is meséli még. S ami egyszer nem volt lehetetlen, másodszor is megtörténhetik. Fülből fülbe szállott a csodás hír a faluban, hogy a pap kis húgocskájának egy vászonsátrat küldött le az Úr a nagy felhőszakadás óráján, hogy meg ne ázzék. Magát az öreg Szent Pétert szalasztotta le az árvák és gyámoltalanok gondviselője.”

    érdekesség

    Állami anyakönyveztetés – 1895

    Állami anyakönyveztetés – 1895

    A múlt század végéig az egyházak kötelezettsége volt az anyakönyvek vezetése.

    Feladatuk volt felügyelni, szabályozni a közösségükhöz tartozók életét, társas viselkedését. Részben ezzel összefüggésben követték nyomon és dokumentálták többé-kevésbé részletesen az adott településen tartózkodóknak és/vagy az adott vallási felekezet tagjainak származását, életük nagy fordulópontjait: születésüket, családalapításukat, végül halálukat.

    A polgárosodás során azonban előtérbe került az állam és az egyház szétválasztására való törekvés. Ennek következményeként, az 1894:XXXIII. tc., 1895. október 1-től kötelezővé tette az állami anyakönyvezést, megteremtve az állami személyi nyilvántartás alapját. Azóta csak az állami anyakönyvek minősülnek közhitelű nyilvántartásnak, de az egyháziak is felhasználhatók bizonyítékul (pl. családfakutatás céljából), ha az állami anyakönyvvel nem lehet egy adatot tanúsítani.

    érdekesség

    Egyházi anyakönyvezési dokumentumok

    anyakonyv1anyakonyv2

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Megalakul a BÚE – 1896

    Hosszas előkészítő szakasz után a Budapesti Újságírók Egyesülete (BÚE) 1896. július 12-én tartotta alakuló közgyűlését, éppen a millenniumi ünnepségek közepette. 164 újságíró aláírásával fogadták el az alapszabályokat. Az egyesület első elnökéül Mikszáth Kálmánt kérték fel.

    Az alapszabályok szerint az egyesület célja: “A budapesti újságírókat erkölcsi testületté összefoglalni, a sajtót közösen érintő kérdésekben eljárni, hírlapirodalmi ügyeket megvitatni, az újságírók testületi érdekeit ápolni és az újságírókat erkölcsileg és anyagilag támogatni. E célok elérésére az egyesület lehetőleg állandó helyiséget tart fenn; minél gyakoribb összejöveteleket rendez, melyeken az újságírói testületet érintő ügyeket megvitatják, és végül gondoskodik arról, hogy az újságírói segélyegyletet megalapítsa.” Az egyesület rendes tagja “csakis az a nagykorú budapesti újságíró lehet, aki legalább már három év óta hivatásszerű újságíró, magát az alapszabályokban foglalt kötelezettségeknek aláveti, és a választmány által felvétetik”…

    érdekesség

    Mikszáth Kálmán a BÚE első elnöke - 1896

    Mikszáth Kálmán a BÚE első elnöke – 1896

    mikszath

    érdekesség

    Haas palota a Gizella téren - 1896 millenium

    haas

     

    A főváros egyik legnagyszerűbb magánépülete a Haas Fülöp és fia – híres szőnyegcég tulajdonosok impozáns Gizella téri palotája.

    E palotában székelt a Millenium kiállítás jegypénztára, mely az “Ezeréves kiállítás” évében folyamatosan üzemelt.

    A jegyárak a következők voltak:

    A kiállítás egész időtartamára:

    – felnőtt: 20 frt.;

    – 12 éven aluliaknak: 5 frt. és 50 krc.;

    – közhivatalnokok-és katonáknak: 10 frt.

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Tamási Áron születése – 1897

    Tamási Áron (született: Tamás János, 1897 –1966) Kossuth-díjas magyar, népi író. Jellegzetesen székely író. Írásművészetének, szépségeszményének, emberségének ihletforrása Farkaslaka, szülőfaluja. Legismertebb műve az Ábel-trilógia. Kívánsága szerint, halála után szülőföldjén, Farkaslakán temették el.

    Már kora gyermekségétől magába szívta a hagyományok tiszteletét, a népszokások gyakorlását, a babonás hiedelmek iránti érdeklődést, a népköltészet szeretetét. Élményei hatására Tamási felfedezte a székely népi életet és lelkiséget az irodalom számára. “Az én írótermészetemre különösen jellemző, hogy székelynek születtem.” Művei példázatok, melyek lényege az élet értelmének keresése, a javító, segítő szándék. A székely észjárás, furfang, humor, a nyelvi fordulatok közel hozzák hőseit s a szülőföld világát.

    érdekesség

    Szülőháza, Farkaslaka

    tamasihaz

    érdekesség

    TIHANYI KÁLMÁN születése - 1897

    Tihanyi Kálmán (1897 – 1947) magyar fizikus, villamosmérnök, feltaláló, az ikonoszkóp megalkotója. Üzbégen született, szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. A modern, nagy felbontású televízió rendszer feltalálója; amelynek alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, amit töltés felhalmozásként illetve töltéstárolásként ismerünk.

    Nevéhez fűződő televíziórendszer feltalálása lehetővé tette a több száz soros képfelbontást és képvisszaadást. Az új televízió alapelveit és számos kivitelezési módját 1926-ban benyújtott magyar szabadalmi bejelentésében dolgozta ki, katódsugárcsövet alkalmazva mind a kamera céljára, mind pedig vevőcsőként. Elgondolásait később továbbfejlesztette, majd 1928-ban szabadalmazta, többek közt Magyarországon, Németországban, Angliában, Franciaországban és az USA-ban. 

    érdekesség

    Tihanyi Kálmán (1897 - 1947)

    Tihanyi Kálmán (1897 – 1947)

    tihanyi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Arany László halála – 1898

     

    Arany László (1844-1898) magyar költő és népmesegyűjtő volt. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”. Keresztapja Petőfi Sándor volt, aki verset is írt keresztfiának, Arany Lacinak címmel.

    Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt. Főműve, A délibábok hőse (1873) című verses regény. Hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan a 70–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát. 1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett “A délibábok hőse”, irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

    érdekesség

    Petőfi Sándor

    ARANY LACINAK

    Laci te,
    Hallod-e?
    Jer ide,
    Jer, ha mondom,
    Rontom-bontom,
    Ülj meg itten az ölemben,
    De ne moccanj, mert különben
    Meg talállak csípni,
    Igy ni!
    Ugye fáj?
    Hát ne kiabálj.
    Szájadat betedd,
    S nyisd ki füledet,
    Nyisd ki ezt a kis kaput;
    Majd meglátod, hogy mi fut
    Rajta át fejedbe…
    Egy kis tarka lepke.
    Tarka lepke, kis mese,
    Szállj be Laci fejibe.

    Volt egy ember, nagybajúszos.
    Mit csinált? elment a kúthoz.
    De nem volt viz a vederbe’,
    Kapta magát, telemerte.
    És vajon minek
    Meritette meg
    Azt a vedret?
    Tán a kertet
    Kéne meglocsolnia?
    Vagy ihatnék?… nem biz a.
    Telt vederrel a kezében
    A mezőre ballag szépen,
    Ott megállt és körülnézett;
    Ejnye vajon mit szemlélhet?
    Tán a fényes délibábot?
    Hisz olyat már sokat látott…
    Vagy a szomszéd falu tornyát?
    Hisz azon meg nem sokat lát…
    Vagy tán azt az embert,
    Ki amott a kendert
    Áztatóba hordja?
    Arra sincsen gondja.
    Mire van hát?
    Ebugattát!
    Már csak megmondom, mi végett
    Nézi át a mezőséget,
    A vizet mért hozta ki?
    Ürgét akar önteni.
    Ninini:
    Ott az ürge,
    Hű, mi fürge,
    Mint szalad!
    Pillanat,
    S odabenn van,
    Benn a lyukban.
    A mi emberünk se’ rest,
    Odanyargal egyenest
    A lyuk mellé,
    S beleönté
    A veder vizet;
    Torkig tele lett.
    A szegény kis ürge
    Egy darabig türte,
    Hanem aztán csak kimászott,
    Még az inge is átázott.
    A lyuk száján nyakon csipték,
    Nyakon csipték, hazavitték,
    S mostan…
    Itt van…
    Karjaimban,
    Mert e fürge
    Pajkos ürge
    Te vagy, Laci, te bizony!

    (Szalonta, 1847. június)

    érdekesség

    JENDRASSIK GYÖRGY születése -1898

    JENDRASSIK GYÖRGY születése -1898

    Jendrassik György (1898 – 1954), a Műegyetemen végezte tanulmányait, majd a berlini egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait hallgatta. Gépészmérnöki oklevelét Budapesten 1922-ben szerezte meg. 1927-től dolgozott a Ganz Részvénytársaságnál, ahol a dízelmotorok fejlesztésébe kapcsolódott be. Ő szerkesztette a világhírű Jendrassik-motort, melynek első darabjai egy- és kéthengeresek voltak, később alakult ki a négy- és hathengeres, négyütemű, kompresszió nélküli, előkamrás motor.

     

    Nevéhez fűződik az első önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 kW-os), jó hatásfokú 21,2%-os turbina. Ez is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. Jendrassik nagy érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a repülésben, ami nélkül távolsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni.

    érdekesség

    JENDRASSIK GYÖRGY 

    jendrassik

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Egri Csillagok megjelenése – 1899

    Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. 1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti.

    A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908). A magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét is tiszteli személyében (Ida regénye, 1920). 

    érdekesség

    Egri csillagok – jelenet a filmből (1968)

    egricsillagok

    érdekesség

    FTC megalapítása - 1899

    FTC megalapítása – 1899

    A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC – Fradi – budapesti sportegyesület és labdarúgócsapat a magyar főváros IX. kerületében. Felmérések szerint, 2006-ban is a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon.

    A Klubot, 1899-es alapítása óta, 28 alkalommal avatták magyar bajnokká. 1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája-főtáblájára, 2004-ben az UEFA-kupa-főtáblájára jutott, ezek alapján mind hazai és mind nemzetközi szinten a legtöbb sikert elérő magyar labdarúgócsapat.

    érdekesség

    A Fradi címere

    A Fradi címere

    ftc

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Huszadik Század c. folyóirat megjelenése - 1900

    A Huszadik Század 1900–1919 között megjelent haladó, polgári, társadalomtudományi folyóirat, amelyet 1901-től kezdve a Társadalomtudományi Társaság adott ki. Gratz Gusztáv (1900–1903), Kégl János és Somló Bódog (1903–1906), 1906-tól megszűnéséig Jászi Oszkár szerkesztette.

    Létrehozását a polgári radikális körök szorgalmazták, de 1906-ig a társadalomtudomány valamennyi hazai művelőjének összefogására törekedett politikai pártállásra való tekintet nélkül. 1906-tól, a Társadalomtudományi Társaságban bekövetkezett kettészakadás következtében elsősorban a polgári radikalizmus ideológiai fóruma, amelyben helyet kaptak marxista tudósok is, köztük Szabó Ervin írásai is. A folyóirat jelentős szerepet játszott az 1918-as Őszirózsás forradalom eszmei-politikai előkészítésében. 1919-ben a magyar kommün megdöntését követően betiltották.

    érdekesség

    Jászi Oszkár, szerkesztő

    jaszi

    érdekesség

    Gábor Dénes születése - 1900

     

    Gábor Dénes /1900-1979/ zsidó származású, Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, többek között a holográfia feltalálója. Gábor Dénes munkáját 1971-ben Nobel-díjjal ismerték el.

    Találmányai:

    Aeroplan-körhinta: 1910. október 8-án Gábor Dénes még tanulóként jelentette be Budapesten, egy aeroplán-körhinta szabadalmaztatási kérelmét. Lényege az volt, hogy több, kisebb méretű, különféle típusú és személyek befogadására alkalmas aeroplánokból álló szerkezet volt egymással rugalmas kapcsolás segítségével gyűrűalakban összekötve, és mindegyik egy, a körhinta közepén elhelyezkedő függőleges tengelyhez volt rögzítve. Holográfia: Az eljárás ötletét Gábor Dénes vetette fel és dolgozta ki 1947-ben. Bár az elmélet jó volt, az első hologram elkészítésére csak 1961-ben kerülhetett sor, mert addig – a lézer megjelenéséig – nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely az interferencia előállításához szükséges koherenciát biztosítani tudta volna.

    érdekesség

    Holográfia lényege

    A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A holográfia lényege: a hologramon – voltaképpen egy sík lemezen – az intenzitás mellett a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, így lehetségessé válik a teljes információ felvétele és tárolása. (Innen ered a holográfia elnevezés is: görögül a “holosz” teljest, a “grapho” pedig írást jelent.)

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Egri Csillagok kiadása - 1901

    Az Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta.

    A mű tárgya a történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. Az Egri csillagok történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.

    A szerző roppant alaposan készült fel regénye megírására: utána olvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt művében. 

    érdekesség

    Gárdonyi Géza dolgozószobájában

    Gárdonyi Géza dolgozószobájában

    gardonyi2

    érdekesség

    Nobel-díj alapítása

    Nobel-díj alapítása

    A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította. 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet Nobel maga fogalmazta, így később a jogi pontatlanságok sok vitára adtak alkalmat. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.

    Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Kivételesen tehetséges volt, és több jelentôs találmány is fûzôdik nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet “véletlenül“, de jó megfigyelés alapján fedezett fel. A nitroglicerint, ezt a rendkívül nagy hatású robbanószer alkalmazását akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévô kovaföld fölitta, és az így képzôdô, jól kezelhetô anyag, tehát biztonságosan szállítható. A dinamitot széleskörûen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyészô mértékben használták. Nobelt tehát nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendô filantrópiája vezette a világbéke elômozdításának gondolatához. 

    érdekesség

    A magyar, illetve a magyar származású Nobel-díjasok

    A magyar, illetve a magyar származású Nobel-díjasok

     

    1905 – Lénárd Fülöp  / Fizika

    1914 – Bárány Róbert / Orvosi

    1925 – Zsigmondy Richárd / Kémia

    1937 – Szent-Györgyi Albert  / Orvosi

    1943 – Hevesy György / Kémia

    1961 – Békésy György / Orvosi

    1963 – Wigner Jenô  / Fizika

    1971 – Gábor Dénes / Fizika

    1986 – Wiesel, Elie  / Béke

    1986 – Polanyi, John C / Kémia

    1994 – Oláh György  / Kémia

    1994 – Harsányi János  / Közgazdasági

    2002 – Kertész Imre / Irodalmi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Illyés Gyula születése /1902/

     

    Illyés Gyula (1902-1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja. Kortársai a határtalan költői fantáziáját, mítoszteremtő hajlamát, műfaji sokszólamúságát ismerték el. Az Ady Endre-i ars poetica útján haladó költő, sajátos világképével, magyarságféltésével, a közös gondok tárgyilagos felvetésével új utakat nyitott a magyar irodalomban. Műveiben a kétkezi munkából élő, hitükben és emberségükben meggyalázott emberekért emelt szót.

    Illyés prózaírói hangja viszonylag későn, harmincéves kora körül bontakozott ki. Ekkor született meg a Puszták népe című szociográfiája (1936), valamint a nagy előd pályaképét és életművét számba vevő Petőfi-monográfiája (1936). Maga Illyés is a puszták népének fia volt, s régi vágyát váltotta valóra a szűkebb szülőföld társadalmi valóságának feltérképezésével. A dunántúli puszták népének anyagi-lelki nyomorúságát, az emberek elidegenedését és durvaságát ugyan komor színekkel festette meg, de nem feledkezett meg a szegénység árnyékában megbúvó ”fészek meleg”, az emberség ábrázolásáról sem. A Puszták népe, a megjelenése óta eltelt évtizedekben több tucat magyar nyelvű kiadást ért meg, emellett lefordították francia, orosz, angol, német, román, szlovák, szerb és japán nyelvre is

    érdekesség

    Kitüntetései

    • Baumgarten-díj (1931, 1933, 1934, 1936)
    • Kossuth-díj (1948, 1953, 1970)
    • József Attila-díj (1950)
    • Le Grand Prix International de Poésie díja (1966)
    • Knokkei Irodalmi Nagydíj (1966)
    • Tanácsköztársasági Emlékérem (1969)
    • Herder-díj (1970)
    • Batsányi-díj (1971)
    • A francia Művészeti és Irodalmi Rend parancsnoki fokozata (1971)
    • A Munka Vörös Zászló érdemrendje (1972)
    • A francia Becsületrend parancsnoki fokozata (1974)
    • A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1977)
    • Az Amitiés Françaises díja (1978)
    • Pro Urbe Pécs (1982)
    • A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1982)
    • A Magyar Tudományos Akadémia tagja 1945-1949, 1989-ben visszaállították MTA tagságát.
    • A pécsi Janus Pannonius Társaság tagja (1932)
    • Magyar Örökség díj (1997, posztumusz)
    érdekesség

    Bolyai-díj megalapítása - 1902

     

    Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János tiszteletére, 1902-ben Bolyai-díjat alapított. Bolyai János (1802–1860) az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza,”és „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője, Kolozsváron született.

    1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára. Ő maga szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását,azaz „majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését. Tudományos felfedezése végül 1832-ben Appendix címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le. Bolyai sokat foglalkozott az algebrai egyenletek elméletével is. Éveken át dolgozott a négynél magasabb fokú egyenletek megoldásával, és arra az eredményre jutott, hogy a négynél magasabb fokú általános algebrai egyenleteknek nincs megoldóképlete. 

    érdekesség

    Az Appendix egyik oldala

    Az Appendix egyik oldala

    appendix

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Ady Endre múzsája: Léda – 1903

     

    Ady Endre (1877-1919) költészete forradalmian újította meg a magyar lírát. Személye, művészete megkerülhetetlennek bizonyult az őt követő költőnemzedékek számára, hatása alól nem tudták kivonni magukat. Múzsája, verseinek ihletője: Brüll Adél, asszonynevén Diósy Ödönné (1872-1934) Ady révén, Lédaként vonult be a köztudatba.

    Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Édesapja vagyonuk egy részét tőzsdén elveszítette, így az elsőszülött Adél nem köthetett szerelmi házasságot, Diósy Ödönhöz ment feleségül. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval. Szerelmük zaklatott, lángoló volt (Héja-nász az avaron), 1903-tól 1912-ig tartott. A végső szakítást a Nyugat 1912. május 16-i számában megjelent vers (Elbocsátó szép üzenet) jelentette. Adélt a vers lesújtotta, férje azonban vigasztalta és ápolta. A vers után Adél sohasem látta viszont Adyt. Adyhoz fűződő kapcsolatáról Ady halála után kerültek csak nyilvánosságra részletek.

    érdekesség

    Ady Endre

    Ady Endre

    HÉJA-NÁSZ AZ AVARON

    Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
    Vijjogva, sírva, kergetőzve,
    Két lankadt szárnyú héja-madár.

     

    Új rablói vannak a Nyárnak,
    Csattognak az új héja-szárnyak,
    Dúlnak a csókos ütközetek.

     

    Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
    Valahol az Őszben megállunk,
    Fölborzolt tollal, szerelmesen.

     

    Ez az utolsó nászunk nékünk:
    Egymás husába beletépünk
    S lehullunk az őszi avaron.

     

    • 1906 –
    érdekesség

    „Krisztus temetése” c. triptichon bemutatása – 1903

     

    Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, az akadémikus művészet jellegzetes képviselője volt. Nevét főleg vallási tárgyú és történeti képek fémjelzik. Napjainkban a Feszty-körkép révén közismertté vált. 1899-1902 között Firenzében élt, ahol megfestette Krisztus temetése című nagy triptichonját.

    1874-től Münchenben, 1880-81-ben Bécsben tanult festészetet. Hazatérése után Golgota és Bányaszerencsétlenség című festményei alapozták meg hírnevét. Feszty Árpádból nem csak jó festő vált, hanem a pesti művészvilág egyik közismert figurája is, aki népszerűségét azzal tetézte, hogy feleségül vette Laborfalvy Róza unokáját – Jókai Mór nevelt lányát, Jókai Rózát, aki szintén a müncheni festőiskola tanulója volt.

    Ismertséget azonban elsősorban az 1896-ban elkészült, 1800 négyzetméteres Magyarok bejövetele című körképe hozott neki, amelyet több festő közreműködésével alkotott. 

    érdekesség

    Feszty Árpád 110 éve festette a magyarok bejövetelét ábrázoló világhírű körképét –

    Feszty Árpád 110 éve festette a magyarok bejövetelét ábrázoló világhírű körképét –

    a Feszty körképet

    korkep

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Jókai Mór halála - 1904

    Jókai Mór (1825-1904) mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Jókaival lett teljessé a magyar romantika. Életműve a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Életének 80. évében hunyt el, tüdőgyulladásban. Örök nyugalomra a Kerepesi temetőben helyezték 1904-ben.

    Munkái közül mindenképpen említésre méltó: az Aranyember, a Kőszívű Ember Fiai, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok, Szegény gazdagok, Mire megvénülünk, Névtelen vár, Rab Ráby, A lőcsei fehér asszony stb.

    Eredetileg Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, de később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.

    érdekesség

    Jókai Mór síremléke a Kerepesi temetőben

    Jókai Mór síremléke a Kerepesi temetőben

    jokaisir

    érdekesség

    Zsebkendőszavazás - 1904.

    Zsebkendőszavazás 1904.

    Tisza István miniszterelnök, 1904. nov. 18-án az obstrukció letörésére olyan házszabály-módosítást fogadtatott el, ami lehetővé tette a renitens képviselők ülésteremből történő kivezetését. Az óriási hangzavar miatt a kormánypárti képviselők a házelnök zsebkendőjelére, felállással szavazták meg a törvényt.

    1904-ben Tisza István miniszterelnök elhatározta, hogy bármi áron véghezviszi azt a Házszabály módosítást, amellyel jelentősen korlátozta volna az ellenzéki képviselők jogait. 1904. november 18-án a házelnök (Perczel Dezső) zsebkendővel adott jelet a kormánypárti – vagyis a szabadelvű párthoz tartozó képviselőknek – hogy szavazzanak. A jelet az ellenzék nem ismerte, így nem értették mi fog következni. A kormánypártiak egyszerre mind felálltak, és számbeli többséggel megszavazták a házszabály-revíziót. A házszabály klotűrrel (határozattal) érvénybe lépett, innentől lehetetlenné vált az obstrukció, vagyis időhúzó felszólalásokkal egy-egy törvényjavaslat elfogadásának az ellehetetlenítése. 

    érdekesség

    Fogalmak:

    Fogalmak:

    obstrukció: parlamenti rendszerekben a törvényhozás akadályozása technikai eszközökkel. A magyar parlament munkáját az 1903-5-ös időszakban az ellenzéki gyakorlatilag lehetetlenné tette.

    mamelukok: a dualizmus korában megvető kifejezés, amellyel a Tisza Kálmánt körülvevő, és őt elvtelenül kiszolgáló hivatalnokokat, karrieristákat illették.

    koalíció: a Szabadelvű Párt ellen fellépő pártszövetség, amely a hírhedt „zsebkendőszavazás” után alakult a parlamenti ellenzéki pártokból, s elsöprő győzelmet aratott az 1905-ös választásokon. Nemzeti jelszavakat hangoztatott, s követelte a kiegyezés felülvizsgálatát, ezért az uralkodó nem járult hozzá ahhoz, hogy kormányra kerüljön (alkotmányos válság). Végül lemondott fő követeléseiről, mert megrettent attól, hogy a hatalom a szociáldemokratákkal tárgyalt, s ezután kormányt alakíthatott, Wekerle Sándor vezetésével.

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    József Attila születése - 1905

     

    József Attila (1905-1937) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. 1905-ben született Budapesten szegény családban. A család nélkülözése miatt édesanyja három évre őt és fiatalabb nővérét nevelőszülőkhöz adta, ezt az érzékeny lelkű költő nagyon nehezen viselte. Édesanyja később visszavette őket, de korán fizikai munkát volt kénytelen vállalni. Népszerűsége igazából halála után emelkedett magasra, később posztumusz Kossuth és Baumgarten díjban részesült.

    Mindössze 17 éves volt, amikor első verses kötete megjelent Juhász Gyula segítségével. 1924-ben folytatta tanulmányait a szegedi egyetem magyar-francia szakán, de onnan Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták. 1925-ben kiment tanulni a bécsi egyetemre, onnan 1927-ben hazatérve, állandó munka híján nélkülöznie kellett. Ezekben az években kötött jó barátságot Illyés Gyulával. 1930-ban tagja lett az akkor illegálisan működő Kommunista Pártnak. Sorra jelennek meg versei, 1936-ban a Szép szó című folyóirat szerkesztője lesz, ekkor jelenik meg utolsó verses kötete Nagyon Fáj címmel.

    Beteljesületlen szerelmei miatt egészségi állapota egyre megromlott, ezért nővéréhez költözött Balatonszárszóra, itt egy vonat elé feküdve követett el öngyilkosságot 1937-ben. 

    érdekesség

    József Attila

    Óh szív! Nyugodj!

    Fegyverben réved fönn a téli ég,
    kemény a menny és vándor a vidék,
    halkul a hó, megáll az elmenő,
    lehelete a lobbant keszkenő.

    Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
    helyezkedik a csontozott úton;
    kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
    zúzódik, zizzen, izzad és buzog.

    De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
    mint egykor melléd: mellé leülök.
    Bajos szél jaját csendben hallgatom,
    csak hulló hajam repes vállamon.

    Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén
    szerelem szólal, incseleg felém,
    pirkadó madár, karcsú, koronás,
    de áttetsző, mint minden látomás.

    érdekesség

    Személygépkocsi -1905

    Személygépkocsi -1905

    A magyar autógyártás történetét 1905. május 31-től számítják, az első magyar gyártmányú személygépkocsi első sikeres próbaútjától. Tervezője Csonka János /1852-1939/gépészmérnök, feltaláló. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes-üzemű Csonka-motor feltalálója.

    Csonka autójavító műhelyéből fejlődött ki halála után a Csonka- féle gépgyár, a magyar autóipar kifejlődésének háttereként. Feltalálói képességének nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy utolsó szabadalmát 84-éves korában jegyeztette be. 

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Ady Endre – pálya indulás - 1906

     

    A 20. század elején az európai formabontó áramlatok hatására új korszak kezdődött a magyar irodalomban. Ennek zászlóvivője volt Ady Endre, illetve a vezetése alatt megjelenő Nyugat (1908) című irodalmi-művészeti folyóirat. Ady Endre (1877-1919) költészete forradalmian újította meg a magyar lírát. Személye, művészete megkerülhetetlennek bizonyult az őt követő költőnemzedékek számára, hatása alól nem tudták kivonni magukat.

    Ady jelenlétét a magyar irodalomban 1906-tól, az Új versek megjelenésétől számíthatjuk. Ebben a kötetben kaptak helyet először az egész költészetét meghatározó témák: a magyarság (A magyar ugaron), a szerelem (Léda asszony), az elvágyódás, a bizonyosság utáni vágy (Az Illés szekerén) és az önmagába vetett messianisztikus hit.  

    érdekesség

    Ady Endre

    Ady Endre

    HÉJA-NÁSZ AZ AVARON

    Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
    Vijjogva, sírva, kergetőzve,
    Két lankadt szárnyú héja-madár.

     

    Új rablói vannak a Nyárnak,
    Csattognak az új héja-szárnyak,
    Dúlnak a csókos ütközetek.

     

    Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
    Valahol az Őszben megállunk,
    Fölborzolt tollal, szerelmesen.

     

    Ez az utolsó nászunk nékünk:
    Egymás husába beletépünk
    S lehullunk az őszi avaron.

     

    1906

    érdekesség

    Szépművészeti Múzeum megnyitása - 1906

    A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el. Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József magyar király is részt vett. A múzeumot 1906. december 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Az újonnan átadott épületben az addig különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti alkotások kaptak helyet és egységes bemutatási lehetőséget.

    érdekesség

    Szépművészeti Múzeum éjjeli kivilágításban és nappal

    szmuzeum1szmuzeum2

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A Pál utcai fiúk – 1907

    A Pál utcai fiúk – 1907

    A Pál utcai fiúkMolnár Ferenc1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány, általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány.

    Az 1889.márciusában Budapesten játszódó regény a Pál utcai fiúk és a vörösinges fiúk csapatának egymással szembeni hadakozását írja le, melyben középiskolások megvédik játszóterüket, a kis Nemecsek Ernő segítségével – aki életét áldozza a grundért –, egy másik csapattól, a „vörösingesek”- től. A grund megvédése után nem sokkal derül csak ki, hogy a játszóteret beépítik.

    érdekesség

    A „grund” térképe a könyvből

    A „grund” térképe a könyvből

    A regényben szereplő grund – a regény szövegéből kideríthetően – a mai Pál és Mária utca sarkán volt, Nemecsekék lakása pedig a Rákos utcában (ma Hőgyes Endre utca, a Ferencvárosi környéket meghatározó alacsony, egészségtelen házak egyikében.)

    grund

    érdekesség

    Mechwart András halála - 1907

    Mechwart András (1834 – 1907) a magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb képviselője a bajorországi Schweinfurtban született. Augsburgban szerzett mérnöki diplomát. Számos találmány megalkotásában társfeltalálóként működött közre, két legjelentősebb önálló szabadalma a hengerszék és a forgóeke.

    1859-ben Ganz Ábrahám Magyarországra hívta, az ő halála után huszonöt éven át vezérigazgatóként irányította a Ganz gyárat. Kiváló műszaki és közgazdasági szakember volt, hatalmas fejlesztési és korszerűsítési tevékenységének eredményeként világvállalattá fejlesztette az üzemet. A századfordulóra a 60 fős gyár 6000 embert foglalkoztató nagyüzemmé vált.

    érdekesség

    A Mechwart-féle forgóeke

    forgoeke

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Radnóti Miklós születése - 1909

    Radnóti Miklós (1909-1944) magyar költő, középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, akit zsidó származása miatt, Abda község határában 21 társával együtt tarkólövéssel végeztek ki.Költőként jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

    Radnóti Miklós a Nyugat harmadik nemzetének lírikusa. Költészetét az avantgárd – elsősorban az expresszionista – öröksége és az újklasszicista verseszmény határozzák meg, a késő-modern kérdésirányok nem jelentkeznek az életművében. Az utolsó éveiben a hivatalos magyar irodalom elutasította Radnóti Miklóst zsidó mivolta miatt, de ő a verseiben nagyon erősen hangsúlyozza magyarságát. S méltán tartják a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének.

    érdekesség

    Utolsó verse:

    Utolsó verse:

    Razglednicák részlet

    Mellézuhantam, átfordult a teste

    s feszes volt már, mint húr, ha pattan.

    Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –

    súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.

    Halált virágzik most a türelem. –

    Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.

    Sárral kevert vér száradt fülemen.

     

    (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)

    érdekesség

    Első magyar gyártmányú repülőgép – 1909

    Adorján János (1882-1964) magyar gépészmérnök, a hazai repülés jelentős úttörője.

    Adorján János a gépészmérnöki oklevelét Stuttgartban szerezte 1903-ban, ahol Gottlieb Daimler tanítványa és pártfogoltja volt. 1906–1909 között Párizsban az autóiparban működött. Hazatérve – Magyarországon elsőként – megtervezte és hazai cégekkel elkészíttette repülőgépét és gépének motorját. 1909-ben gróf Andrássy Géza támogatásával, Blériot monoplánjának mintájára építette meg a „Libelle” (Szitakötő) nevű, kéthengeres (18,4 kW-os) Adorján-Dedics motorral szerelt repülőgépét. Első, sikeres felszállását 1910. január 10-én hajtotta végre. A próbaút egyben az első olyan alkalom volt, amikor magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőgéppel repült.

    érdekesség

    Adorján János sírja

    Adorján János sírja

    adorjansir

    Budapest, Új köztemető

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Örkény István születése - 1912

    Örkény István (1912-1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője, a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak.

    A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.

    érdekesség

    Örkény István, az író

    Örkény István, az író

    orkeny

    érdekesség

    Megalakul a Lukács-kormány - 1912

     

    A Lukács-kormány 1912. április 22-én alakult Lukács László vezetésével. Lukács rövid ideig tartó miniszterelnöksége idején zaklatott légkör uralkodott. Ekkor zajlott Tisza István elnöklete alatt, a képviselőházi obstrukció kíméletlen elfojtása, a véderőtörvény erőszakos megszavazása, valamint a „vérvörös csütörtök”.

    Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő, Lukács Lászlót „Európa legnagyobb panamistájának” nevezte, mivel pénzügyminisztersége (1910-1912) idején állami üzletek után, mintegy 4 millió koronát vett fel a Magyar Banktól, amit az 1910. évi képviselőválasztások költségeinek fedezésére befizetett a Nemzeti Munkapárt kasszájába. Lukács, kormányával együtt 1913. június 10-én lemondott, mivel a Désy ellen indított rágalmazási pert elvesztette.

    érdekesség

    A Miniszterelnök – Lukács László

    lukacs

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Megjelenik a Hajnali szerenád c. kötet - 1913

    Megjelenik a Hajnali szerenád c. kötet – 1913

    Tóth Árpád (1886-1928) költő, műfordító. Első kötete Hajnali szerenád címmel, 1913-ban jelent meg.

    Kevés magyar költő karakterizálható olyan jellegzetes szókinccsel, mint Tóth Árpád: bús, lomha, méla, beteg. Stílusára a szecesszióval rokonított impresszionizmus a jellemző; a világ állóképekben való megragadásának igénye. Kedvenc stíluseszköze pedig a szinesztézia, mely a világ teljes hangulati és érzéki felfogásának igényéből fakad. Verselése gazdag, tudatos; sajátos versformája a 7/6 vagy 6/7 osztású jambikus sorok. 

    érdekesség

    A Mű

    A Mű

    vers

    érdekesség

    Második Tisza István-kormány – 1913

    Második Tisza István-kormány – 1913

    A második Tisza István-kormány, a Lukács-kormány kényszerű bukása után jutott hatalomra. A kormány, Tisza István vezetésével 1913. június 10-én alakult, és 1917. június 15-ig volt hatalmon /négy évig és öt napig/.

    1913. június 7-én az uralkodó ismét Tisza Istvánt bízta meg kormányalakítással. Második kormányfői periódusában Tisza a bizonytalannak ítélt nemzetközi helyzetben az államhatalom megszilárdítását tartotta legsürgetőbb feladatának. Az első világháború előtt a Szerbiával szembeni kemény fellépés híve volt, a merénylet után viszont – egyedüliként a Monarchia vezetői közül – sokáig ellenezte a háborúba való belépést. Ugyanakkor az erőteljes német nyomásra történő belépést követően „a Monarchia erős embereként” kitartó támogatójává vált a világháborúban való részvételnek, melyet a kormányzó pártok és kezdetben a közvélemény többsége is támogatott. 

    érdekesség

    Tisza István gróf

    tiszai

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A Régi ház c. családregény megjelenése – 1914

    A Régi ház c. családregény megjelenése – 1914

    Tormay Cécile (1875-1937) írónő, műfordító, közéleti szereplő. Tormay Cécile ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. A Tormay család a 19. század végén kapott nemességet, Nádudvaron vásároltak földbirtokot. neveltetése révén, német, olasz, francia, angol és latin nyelven eredetiben tanulmányozta a világirodalmat. Külföldi utazásai elősegítették nemzetközi ismertségét.

    Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911), amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A Régi ház, (1914) családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Klebelsberg Kuno felkérésére latinból magyarra fordítja középkori legendáinkat Magyar Legendárium, (1930) címen. 1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot. 

    érdekesség

    A regény 2010-es kiadása

    A regény 2010-es kiadása

    regihaz

    érdekesség

    Az OMM belépése az első világháborúba - 1914

    1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, és ezzel megkezdődött, az 1918-ig tartó I. világháború. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére.

    1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörökös egy boszniai hadgyakorlatra érkezett Szarajevóba, ám útközben Gavrilo Princip, szerb terrorista halálosan megsebesítette a trónörököst és feleségét. Ezt követően Magyarország, mint az Osztrák–Magyar Monarchia része, külügyeiben nem független politikai hatalomként lépett háborúba. Magyarországnak nem volt érdeke a háború, és eleinte Tisza István mindent megtett Magyarország hadba lépése ellen.

    érdekesség

    Ferenc Ferdinánd trónörökös, és felesége, 1914

    Ferenc Ferdinánd trónörökös, és felesége, 1914

    fferdinand

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Megjelenik az „Éposz Wagner maszkjában” - 1915

    Kassák Lajos (1887-1967) író, autodidakta költő, műfordító. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). 1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, melyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak.

    érdekesség

    A Mű

    A Mű

    eposz

    érdekesség

    Gorlicei frontáttörés – 1915

    Gorlicei frontáttörés – 1915

    A Galíciában zajló Gorlicei áttörés 1915. május 2. és 5. között az osztrák-magyar és német szövetséges csapatok által végrehajtott frontáttörés volt az 1915-ös tavaszi hadjárat előzményeként.

    1915. május 2-án indította a Mackensen tábornok által irányított 11. német hadsereg és a 4. osztrák hadsereg azt a sikeres támadást, mely Gorlice mellett a front áttörését és a cári csapatok visszavonulását eredményezte, megszüntetve az orosz nyomást a Monarchia területén, amit a német haditerv kudarca okozott. Az egész hadművelet nem tartott tovább 3 napnál, viszont ezalatt rengeteg fontos esemény zajlott le.

    érdekesség

    1915 – Gorlicei áttörés

    1915 – Gorlicei áttörés

    gorlice

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Megjelenik a „Tanár úr kérem” c. kötete – 1916

     

    A Tanár úr kérem Karinthy Frigyes (1887–1938) karcolatfüzére, melyet 1916-ban adtak ki először Vértes Marcell rajzaival, Dick Manó könyvkiadó vállalkozó jóvoltából. A mű egyfajta „emlékezés” a gyermekkorra, Karinthy diákéveire.

    Több feldolgozás is megjelent az évek során. 1956-ban Mamcserov Frigyes filmet készített belőle. A filmvásznon feltűnt többek között Makláry Zoltán, és Gobbi Hilda is.

    Az 1990-es években megjelent egy hangkazetta Tanár úr kérem címmel, Garas Dezső előadásában. CD formájában is napvilágot látott a mű, Karinthy és más írások címmel. 

    érdekesség

    A Mű

    A Mű

    tanarurkerem

    érdekesség

    IV. Károly megkoronázása – 1916

    IV. Károly (1887-1922) teljes nevén Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója. 1916, és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. 1916. december 30-án. Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.

    érdekesség

    Az utolsó magyar király, és családja, 1916

    Az utolsó magyar király, és családja, 1916

    ukiraly

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Szabó Magda születése – 1917

     

    Szabó Magda (1917-2007) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.

    Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

    érdekesség

    Szabó Magda

    Szabó Magda

    szabom

    érdekesség

    Tisza István lemondása – 1917

    A második Tisza István-kormány, Tisza István vezetésével 1913. június 10-én alakult, és 1917. június 15-ig volt hatalmon /négy évig és öt napig/.

    Második kormányfői periódusában Tisza, az erőteljes német nyomásra történő belépést követően „a Monarchia erős embereként” kitartó támogatójává vált a világháborúban való részvételnek. Ám az egyre erőteljesebbé váló reformtörekvésekkel – a választójog kiszélesítésével és a szociális reformokkal – mereven szemben állt. Mivel ellenezte a Ferenc József halála után 1916. december 30-án trónra lépett IV. Károly király mérsékelt reformokkal kísérletező politikáját, 1917. május 23-án az uralkodó felszólítására benyújtotta lemondását. A mögötte álló parlamenti többséggel azonban továbbra is meg tudta akadályozni a választójogi reformot. 

    érdekesség

    Tisza István gróf

    Tisza István gróf

    tiszai2

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kaffka Margit halála - 1918

     

    Kaffka Margit (1880-1918) író, költő. Ady Endre a „nagyon-nagy író asszonynak” nevezte, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját, legjelentősebb női íróját.

    Tanársága első éveiben jelentek meg első írásai, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is.

    Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt.

    1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.

    érdekesség

    Kaffka Margit - önarckép

    kaffkam

    érdekesség

    Az I. Világháború befejezése -1918

    Az I. Világháború befejezése -1918

    Az I. Világháború 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen mintegy 15 millió ember haláláért felelős, négy évig tartó háború a gyarmat és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult.

    A háború során a harcoló felek az Antant országok és a Központi hatalmak voltak. A háború az Antant országok győzelmével zárult, ennek következtében szétesik az Osztrák-Magyar Monarchia, a Német Birodalom és az Oszmán-birodalom.

    Magyarország, mint az Osztrák–Magyar Monarchia része, külügyeiben nem független politikai hatalomként lépett háborúba. A szerb helyzetre és a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet jelentőségének túlbecsülésére jellemző, hogy a háborús helyzet már 1914. júliusában megérett a konfliktusra.

    Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.

    A háború lezárását a Párizs környéki békeszerződések rendezték, melyek közül a Magyarországot érintő Trianoni békediktátum óriási területi, népességi és nemzetgazdasági veszteségeket okozott hazánknak, ugyanis az új határok következtében Erdély Romániához, a Kárpátalja Ukrajnához, a Felvidék Csehszlovákiához, a Délvidék Jugoszláviához és a nyugati rész Ausztriához került.

    érdekesség

    Az I. Világháború során alakult katonai szövetségek térképe

    terkep

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Ady Endre halála - 1919

     

    Ady Endre (1877-1919) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

    A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

    A Nyugat című folyóirat egyik emblematikus alakja, mely kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata. Ady nemcsak főszerkesztője volt, hanem szimbóluma is.

    érdekesség

    Ady Endre - önarckép

    ady

    érdekesség

    Horthy Miklós bevonulása Budapestre -1919

    Horthy Miklós bevonulása Budapestre -1919

    Vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957) az Osztrák-Magyar Monarchia tengerésztisztje , 1910-1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt.

    Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után az ő személyéhez fűződik az államhatalom megszilárdítása. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliában Estoril városában hal meg 1957-ben emigrációban.

    Az első világháborút követően a román hadsereg megszállta az országot és Budapestet is, amely azért következett be, mert az Antant hatalmak megpróbálták elkerülni egy katonai diktatúra kialakulását.

    Miután a román hadsereg kivonult a fővárosból Horthy Miklós bevonult fehér lovon Budapestre a Gellért szálló elé, ahol ideiglenesen főhadiszállását rendezte be.

    1920. március 1-jén előzetes tárgyalásokat követően a Nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta, melyet az Antant hatalmak is elfogadtak.

    érdekesség

    Horthy Miklós bevonul fehér lován Budapestre 

    horthy

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Petőfi Társaság kizárja Babits Mihályt – 1920

    1920. február 21-én a Petőfi Társaság kizárja tagjai közül Babits Mihályt a forradalmak idején vállalt közéleti szereplése miatt. A Petőfi Társaság (1876–1944) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.

    Az első világháború után megsokasodtak politikai tartalmú, háborúellenes versei (Húsvét előtt, Fortissimo stb.), amikért a hivatalos politika részéről megtorlást kellett elviselnie (istenkáromlásért perbe fogták). A háborút követő forradalmakból a magát polgári szabadelvűség hívének valló költő annyit vállalt, amennyit meggyőződése alapján elfogadhatott. A kultúrát mindenki számára egyformán hozzáférhetővé akarta tenni, emiatt népszerűsítésében tevékenyen részt vállalt, de az erőszaktól idegenkedett. S ezért, bár 1919 januárjában elfogadta a felkínált egyetemi katedrát, a tanácsköztársaság idején visszavonult a közélettől. A bukás után mégis meghurcolták (elveszik katedráját, megfosztják nyugdíjától, az irodalmi társaságok kizárják tagjai közül). 

    érdekesség

    Babits Mihály

    Babits Mihály

    babits

    érdekesség

    Trianoni Békeszerződés - 1920

     

    A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró versailles-i békerendszer részeként született meg. A versailles-i Nagy-Trianon palotában 1920. június 4-én került aláírásra a békediktátum, mely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot.

    A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia területéhez csatolták Partiumot és Erdélyt; a délszláv állam a Délvidéket; Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabtak ki Magyarországra, valamint hadseregét 35 000 főben maximálták.

    érdekesség

    A trianoni béke következményei

    A trianoni béke következményei

    trianon

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Pilinszky János születése – 1921

     

    Pilinszky János (1921-1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas, és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt. A Nyugat, a Vigília, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapoknak is munkatársa volt.

    Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió vagy rövid epigrammáiról, mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon, mely életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát valamint az élet stációit átható félelmet és rémületet.

    érdekesség

    Pilinszky János

    Pilinszky János

    pilinszky

    érdekesség

    A Levente – Intézmény -1921

     

    Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarországnak, mint vesztes félnek, az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását. Ezt a negatív szankciót kerülte meg az 1921. évi LIII. törvénycikk, más néven a levente-törvény, amely kötelezővé tette a katonai előképzettség megszerzését az iskolát elhagyó ifjúság /12 -21. életévének betöltéséig/ minden férfitagjának. A levente-szervezet egyre inkább a hadsereg bujtatott kiképzőterepe lett.

    A leventeintézmény kettős irányítás alatt működött. Hivatalosan a kultuszminisztérium alá rendelt Országos Testnevelési Tanács (OTI’) irányította, míg a rejtett katonai szervezetet a tanács tábornoki rangú társelnöke vezette. Az egyesületek gyakorlatain való részvételt a hatóságok a szülőkön kérték számon, és adandó alkalommal az elmaradásokért őket büntették pénzbírsággal vagy elzárással. A militarista szellemnek ellenállni tudó cserkészetet is a Levente-mozgalom alá rendelték 1939-ben.

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Gárdonyi Géza halála – 1922

     

    Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

    1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Ida regénye, 1920). 

    érdekesség

    Gárdonyi Géza szülőháza, ma múzeum.

    Gárdonyi Géza szülőháza, ma múzeum.

    ghaz

    érdekesség

    Göncz Árpád születése – 1922

    Göncz Árpád születése – 1922

    Göncz Árpád (1922- )József Attila-díjas magyar író, műfordító, politikus, a Magyar Köztársaság első elnöke. Irodalmi munkássága elsősorban műfordításairól ismert, Göncz fordította magyarra a Tövismadarakat és a Gyűrűk Ura című regény, jelentős részét.

    Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően kisgazda, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották. Tisztségét 2000-ig viselte.

    érdekesség

    Göncz Árpád

    goncz

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A Napkelet első száma – 1923

    1923-ban jelenik meg a nemzeti-keresztény-újkonzervatív irodalmi lap, a Napkelet első száma.

    Napkelet a Magyar Irodalmi Társaság folyóirata volt, 1923 és 1940 között. Irodalmi folyóirat, első főszerkesztője Tormay Cécile 1923–1937-ig. A Nyugat ellensúlyozása céljából alapították. Számos fiatal író, irodalomtörténész és kritikus pályakezdését segítették, köztük Halász Gábor, Keresztury Dezső, Szerb Antal. A fiatal Németh László irodalmi tanulmányai leginkább e lap hasábjain láttak napvilágot.

    érdekesség

    A Lap

    A Lap

    napkelet

    érdekesség

    Poroltó szabadalmaztatása – 1923

     

    A múlt század közepéig, a tűzeseteknél, különösen a raktári tüzeknél gyakran előfordult, hogy az oltóvíz okozta kár nagyobb volt, mint a tűz okozta kár. Valószínűleg kevéssé közismert, hogy a tűzkárok mérsékléséhez vezető, és ma is széles körben alkalmazott ún. szárazoltó eljárás – amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy hab – és az eljárásnál használt berendezések feltalálója egy magyar tűzoltó tiszt volt, Szilvay Kornél (1890-1957) gépészmérnök, tűzoltó ezredes.

    Szilvay hamar felismerte a nagy mennyiségű oltóvíz alkalmazásának hátrányát a belső tüzek oltásánál, ami esetenként nagy értékű anyagi javak teljes pusztulásához vezetett. 1923-ban jelentette be a szárazoltó eljárással kapcsolatos első találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet. 

    érdekesség

    Poroltó első alkalmazása

    Poroltó első alkalmazása

    A poroltók használatának előnyeit a vagyonmegóvás tekintetében jól mutatta a Nemzeti Kaszinó gobelintermében 1925-ben támadt tűzeset, amelyet Szilvay kizárólag poroltókkal küzdetett le, és az értékes perzsaszőnyegek, gobelinek csupán kisebb és javítható károsodást szenvedtek. 

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    József Attila – Nem én kiáltok – 1924

     

    József Attila (1905-1937) Kossuth és Baumgarten –díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt ellentmondásokkal, felnőttként szembesült az üldöztetéssel és a meg nem értettséggel, tovább öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.

    A Nem én kiáltok című művét 1924-ben írta. A vers költői program is egyben, illetve az 1925-ös verseskötetének a címadó verse is.

    a lírai én feltartóztathatatlan, elemi erejű változás közeledtét jelzi – ezt jeleníti meg apokaliptikus képekben. Nem tudja, mit hoz a változás, rettenetes veszélyeket vagy nagyszerű lehetőségeket. Várja is, retteg is tőle. Menekül a közelgő vihar elől: el akar tűnni, a dolgokba szeretne belesimulni.

    érdekesség

    József Attila – Nem én kiáltok - 1924

     

    Nem én kiáltok, a föld dübörög,

    Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,

    Lapulj a források tiszta fenekére,

    Símulj az üveglapba,

    Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,

    Kövek alatt a bogarak közé,

    Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,

    Te szegény, szegény.

    Friss záporokkal szivárogj a földbe –

    Hiába fürösztöd önmagadban,

    Csak másban moshatod meg arcodat.

    Légy egy fűszálon a pici él

    S nagyobb leszel a világ tengelyénél.

    Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!

    Meddő anyánk gyerekért könyörög.

    Barátom, drága, szerelmes barátom,

    Akár borzalmas, akár nagyszerű,

    Nem én kiáltok, a föld dübörög.

    érdekesség

    A Magyar Nemzeti Bank megalakulása - 1924

    A Magyar Nemzeti Bank megalakulása – 1924

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja. A központi bankok – vagy más néven jegybankok – fő feladatai elsősorban a monetáris politika vitele, az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, és sok ország esetében a devizatartalékok kezelése.

    Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke Popovics Sándor volt. A jegybank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának.

    érdekesség

    A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten

    mnb

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Nagy László születése - 1925

     

    Nagy László (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.

    Gyermekkori élménye a zárt paraszti világ szokásrendje, természet és ember bensőséges kapcsolata, a pogány kori elemeket is megőrző népi kultúra, az élet minden mozzanatát a természet és közösség rendjének alárendelő szemlélet.

    Hatott rá a keresztény kultúra, a katolikus liturgia. A paraszti világ közvetlen szemléleti elemeit korai verseiben mitologikus vonásokkal, népi babonákkal, keresztény és folklórmotívumokkal társította (Adjon az Isten, Szentpáli vers, Kiscsikósirató, Csodafiú-szarvas). Első kötetei Tűnj el fájás (1949); A tüzér és a rozs (1951) túlnyomórészt a népi kollégiumokban szerzett élményei hatására keletkezett, a felszabadultság örömét éneklő verseket tartalmaznak (Tavaszi dal; Májusfák).

    1949 őszétől a bolgár népköltészettel ismerkedett, és ennek fordításához új költői nyelvet kellett teremtenie. Ekkor kezdte tudatosan tanulmányozni a magyar folklórt. A népköltészet a közösségi szemléletével költői személyiségének ismérvévé tette a cselekvő, küzdő magatartást. A népköltészet tudatosította benne a költői kép erejét, a szó és a tett összefüggését, a költészet cselekvési lehetőségét, az erkölcsi normák szigorúságának igényét, fölszabadította költészetének látomásos-metaforikus karakterét.

    érdekesség

    Nagy László - önarckép

    nagylaszlo

    érdekesség

    A Kisantant országok tanácskozása - 1925

    A Kisantant országok tanácskozása – 1925

    A Kisantant 1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között.

    Nevét a Pesti Hírlap egyik munkatársától kapta, aki 1920 áprilisában írt cikkében „Apró-Antant” néven utalt rá. A szövetség főleg Magyarország és a magyar revíziós törekvések, illetve Habsburg-restauráció ellen jött létre, IV. Károly magyar király második visszatérési kísérlete után. A kisantant motorja Edvard Beneš volt, aki Csehszlovákia állandó külügyminisztereként igen sok energiát fektetett a szövetség létrehozásába és működtetésébe. A kisantant több alkalommal került politikai konfliktusba Magyarországgal, igyekezve minél jobban elszigetelni azt.

    A kisantant országok tanácskozása, melyen a Párizs környéki békeszerződések megváltoztathatatlansága mellett foglalnak állást, mintegy előre vetítve az elcsatolni kívánt magyarországi területekre való igényüket.

    érdekesség

    A Kisantanthoz tartozó országok területi elhelyezkedése

    kisantant

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Janikovszky Éva születése - 1926

     

    Janikovszky Éva (1926-2003) író, költő, szerkesztő, Kossuth-díjas gyermek- és ifjúsági könyvek írója.

    Első kötetét 1957-ben adták ki. Ezt a kötetet Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 mű követte, amelyek 35 nyelven jelentek meg. Témája a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Mire az évtized a végére ért, Janikovszky Éva jelenség lett.

    Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebb korosztály tagjainak kíván szavaival kellemes perceket szerezni.

    Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.

    érdekesség

    Janikovszky Éva - Szalmaláng

    szalmalang

    érdekesség

    Széchényi Manó halála - 1926

    Széchényi Manó halála – 1926

    Széchényi Manó (1858-1926) a király személye körüli miniszter, diplomata, a Szuverén Magyar Máltai Lovagrend díszlovagja, császári és királyi kamarás, az I. osztályú Vaskorona- és a Lipót-rend lovagja, titkos tanácsos.

    Tanulmányai végeztével attasé lett a berlini nagykövetségen, melynek élén ekkoriban unokabátyja, Széchényi Imre állt. Két év múlva átkerült Rómába, hol két évig az olasz királyi udvarnál, majd a Vatikánnál lévő nagykövetségénél volt beosztva. 1887-ben tiszteletbeli követségi titkárrá nevezték ki. 1889-ben Konstantinápolyba került, honnan megrendült egészsége miatt és birtokai ügyei miatt 1893-ban hazatért. Diplomáciai pályáját két év múlva, 1895-ben folytatta az athéni nagykövetségen.

    1898. november elsején a király személye körüli minisztérium államtitkári székében kapott meghívást. Innen pár hét elteltével került a miniszteri székbe, 1898. december 20-ától előbb a Bánffy-, majd annak lemondását (1899) követően a Széll-kormányban a király személye körüli miniszter, 1900. március 7-ei lemondásáig.

    érdekesség

    Széchényi Manó - önarckép

    mano

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Babits Mihály – Halálfiai - 1927

    Babits Mihály (1883-1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

    Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény.

    A mű cselekménye az 1880-as évek vége és 1910 között játszódik. Önéletrajzi ihletésű regényként tartják számon, melyben Babits – felhasználva saját környezetének, élete egy szakaszának mozzanatait – feleleveníti a századfordulóra jellemző társadalmi, politikai, történelmi légkört, s a kor életformáját, gondolkodásmódját. Története több nemzedék sorsát követi nyomon, melyhez saját környezetének alakmásai álltak modellt, s melyhez szülőföldjének jól ismert színtereit hívta segítségül.

    érdekesség

    Babits Mihály – Halálfiai - címlap

    halalfiai

    érdekesség

    A magyar pengő bevezetése - 1927

    A magyar pengő bevezetése – 1927

    A magyar pengő egykori magyar pénznem volt. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett és húsz évig, 1946. július 31-éig volt törvényes fizetőeszköz Magyarországon.

    Váltópénze a fillér (1 pengő = 100 fillér).

    Bevezetése az első világháborút és Trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt, az újabb világháborút követően mégis a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.

    A pengő az értékét a második világháború végén a különféle okok miatt meginduló hiperinfláció során teljesen elvesztette. A stabilizációs törekvések során új pénznemként a forintot vezették be 1946. augusztus 1-jén. Az új pénz bevezetésekor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt ért. A pengő havi inflációs rátája világrekordnak számít, csakúgy, mint a világtörténelem során kibocsátott legnagyobb címletű bankjegy, amely a százmillió bilpengő volt.

    érdekesség

    A világtörténelem legnagyobb címletű bankjegye

    pengo

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Tóth Árpád halála - 1928

     

    Tóth Árpád (1886-1928) magyar költő, műfordító, a Nyugat nemzedékének meghatározó alakja.

    A Nyugat értékelése szerint Ady Endre után a második legjelentősebb költő. Ezt az értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, de nem meghatározó érvényű költői pályáról beszélhetünk. Ennek oka pedig költői világképének rendkívüli homogenitása, egysíkúsága. Munkásságának filozófiai hátterében Schopenhauer áll, az ember kielégíthetetlen vágyaival, a fölfokozott magányérzettel, a tétovasággal és melankóliával. Mindez 1918-ig, mint korjelenség, korélmény, némiképp kordivat jelentkezik. 1919 elején a történelmi események hatására rövid időre a nietzschei életöröm váltja fel, hogy aztán haláláig tartó nagy költői korszakában saját létélménnyé dolgozza át a lemondás és fájdalom schopenhaueri gondolatát. A világképnek megfelelően a meghatározó műfaj az elégia. A hangnem, a hangfekvés pedig a borongásé.

    Kevés magyar költő karakterizálható olyan jellegzetes szókinccsel, mint Tóth Árpád: bús, lomha, méla, beteg. Stílusára a szecesszióval rokonított impresszionizmus a jellemző; a világ állóképekben való megragadásának igénye. Kedvenc stíluseszköze pedig a szinesztézia, mely a világ teljes hangulati és érzéki felfogásának igényéből fakad. Verselése gazdag, tudatos; sajátos versformája a 7/6 vagy 6/7 osztású jambikus sorok, a nibelungizált alexandrin vagy kortársi elnevezéssel Tóth Árpád-vers.

    érdekesség

    Tóth Árpád – Esti sugárkoszorú

     

    ESTI SUGÁRKOSZORÚ

     

    Előttünk már hamvassá vált az út,

    És árnyak teste zuhant át a parkon,

    De még finom, halk sugárkoszorút

    Font hajad sötét lombjába az alkony:

    Halvány, szelíd és komoly ragyogást,

    Mely már alig volt fények földi mása,

    S félig illattá s csenddé szűrte át

    A dolgok esti lélekvándorlása.

     

    Illattá s csenddé. Titkok illata

    Fénylett hajadban s béke égi csendje,

    És jó volt élni, mint ahogy soha,

    S a fényt szemem beitta a szivembe:

    Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,

    Vagy áldott csipkebokor drága tested,

    Melyben egy isten szállt a földre le,

    S lombjából felém az ő lelke reszket?

     

    Igézve álltam, soká, csöndesen,

    És percek mentek, ezredévek jöttek –

    Egyszerre csak megfogtad a kezem,

    S alélt pilláim lassan felvetődtek,

    És éreztem: szivembe visszatér

    És zuhogó, mély zenével ered meg,

    Mint zsibbadt erek útjain a vér,

    A földi érzés: mennyire szeretlek!

    érdekesség

    Boross Péter születése - 1928

    Boross Péter születése – 1928

    Boross Péter (1928-) magyar politikus, 1993 és 1994 között Magyarország miniszterelnöke Antall József halálát követően.

    Boross Péter az Antall kormány Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd megbízott tárca nélküli titokminiszter volt. Csak 1992-ben lép be az akkori miniszterelnököt adó Magyar Demokrata Fórumba. 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, ezt követően a párt alelnöke lett 1995-ig. Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után az Országgyűlés megválasztotta Magyarország miniszterelnökévé, melyet 1994-ig viselt.

    A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Pest megyei területi listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe. A párt belső ügye következtében 2009-ben lemond, majd 2010-ben kilép az MDF-ből.

    2010. június 6-tól Orbán Viktor miniszterelnök mellett működő, az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testület tagja lett.

    érdekesség

    Boross Péter - önarckép

    boros

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kertész Imre születése - 1929

     

    Kertész Imre (1929-) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002). A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

    Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben. Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor. A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté, és aki ezért képtelen visszatérni korábbi életéhez. A regény tárgyszerű, már-már dokumentarista stílusa a holokauszt újszerű irodalmi megközelítését tette lehetővé.

    A Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) folytatás is, válasz is az első regényre. Későbbi műveiben a kelet-európai történelem és társadalom csapdáiba szorított, kiszolgáltatott, tragikus sorsra ítélt egyén sorselemzését adja.

    érdekesség

    Kertész Imre - Sorstalanság

    sorostalansag

    érdekesség

    A nagy gazdasági világválság kezdete - 1929

    A nagy gazdasági világválság kezdete – 1929

    A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929-33 közötti túltermelési válsága.

    A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját.

    1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” összeomlott a New York-i tőzsde, mely a válság kitörési időpontja.

    A gazdasági világválság Magyarországra gyakorolt hatása a következők miatt volt drasztikus és tragikus is egyszerre: az ország teljes mértékbe rá volt utalva a külpiacokra, illetve a nemzetközi konjunkturális ciklusoktól is nagyban függött, továbbá az ország katasztrófális mértékben el volt adósodva.

    Az 1920-as évek végére Magyarország Európa egyik legeladósodottabb országává vált, továbbá protekcionista gazdaságpolitikát folytatott. Ezen gazdasági helyzetben a hiteltartozások törlesztése teljesíthetetlenné vált, sőt a fizetésképtelenség réme is fennforgott az 1930-as évek elején.

    Az ország arany- és devizakészlete gyakorlatilag kimerült, az államcsőd veszélye fenyegetett.

    A gazdaságon túl a magyar társadalomnak is hatalmas megrázkódtatásokat jelentettek a gazdasági válság következményei. Az elbocsátások, a munkanélküliség, a különböző segélyekre szorulás megviselte a különböző társadalmi rétegeket. A városképhez ekkoriban hozzátartoztak a népkonyhák, a szegényházak stb. A nyomor kezdett „mindennapivá” válni, mellyel együtt járt a népegészségügy romlása és a járványok terjedése.

    érdekesség

    Bethlen István, a válság idején hivatalban levő magyar Miniszterelnök

    bethlen

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    József Attila Panfletje - 1930

    József Attila (1905-1937) posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

    A röpirat vagy pamflet olyan nyomtatvány (füzet, könyv), amelyet abból a célból terjesztenek, hogy a közvéleményt valamely ügyben, akár mellette, akár ellene, befolyásolja, fő jellemzője ezért az aktualitás. A könyvnyomtatás első korszakában, az időszaki sajtó kifejlődése előtt, a röpiratok voltak a nyilvánosság sajtóorgánumai.

    A Nyugat 1929. december 1-i száma József Attila Nincsen apám, se anyám című kötetről egy bántó hangvételű kritikáját közölte. Mivel József Attilát a Nyugat részéről sérelem érte, ez váltotta ki, hogy támadást indított Babits Mihály irányába mely éles, igazságtalan volt és reá nézve súlyos következményekkel járt. Pamfletet írt Babits ellen Az Istenek halnak, az Ember él címmel, melyet A Toll 1930. január 10-i száma közölt. A költő külön lenyomatként is terjesztette az írást.

    érdekesség

    József Attila - Önarckép

    jozsefa

    érdekesség

    A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megalakulása - 1930

    A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megalakulása – 1930

    A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (mai ismertebb nevén Független Kisgazdapárt) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt.

    A párt fennállása során részt vett a második világháború utáni magyar demokrácia és a 3. köztársaság megalapításában. A rendszerváltás után két cikluson (1990-94 és 1998-2002) vett részt a kormányzásban. 2002-től nem vesz részt a Parlament munkájában.

    A párt ideológiája a népi radikalizmus, a konzervatizmus és a kereszténydemokrácia, továbbá kiemelt szerepet tölt be az agrárpolitika a párt életében.

    A „politikai sakktáblán” a párt jobboldalinak mondható.

    A párt miniszterelnökei: Tildy Zoltán (1945), Dinnyés Lajos (1947), illetve a 3. Köztársaság kormányiban kétszer volt kormányt alkotó párt (1990-1993 és 1998-2002).

    érdekesség

    A párt első miniszterelnöke – Tildy Zoltán

    tildy

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Tamási Áron – Ábel a rengetegben - 1932

     

    Az Ábel a rengetegben Tamási Áron 1932-ben megjelent regénye, az Ábel-trilógia első kötete.

    A regényciklust eredetileg a Brassói Lapok című újság adta le kétszáznál is több részletben. A trilógia első részét 1932-ben közölte a lap, a másodikat 1933-ban (akkor még Ábel a társadalomban címmel), az utolsót pedig 1934 szeptemberétől 1935 januárjáig bezárólag. Könyvként 1932-ben jelent meg, Kolozsvárott, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, Kós Károly tervei szerint, Bánffy Miklós tollrajzaival.

    A regény két folytatása, az Ábel az országban 1933-ban jelent meg (1935-ben pedig Buday György fametszeteivel), és az Ábel Amerikában 1934 végén. A trilógia önálló egységként 1937-ben jelent meg, a budapesti Révai Irodalmi Intézet adta ki egy kötetben, Ábel néven, az országos könyvnapok megrendezése alkalmából. Azóta használatos a trilógia összefogó neveként az Ábel név.

    érdekesség

    Ábel a rengetegben - címlap

    abel

    érdekesség

    Antall József születése - 1932

    Antall József születése – 1932

    Antall József (1932-1993) a 3. Magyar Köztársaság első miniszterelnöke, tanár, muzeológus, könyvtáros, politikus.

    A politikai életbe Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be, ekkor vett először részt a Magyar Demokrata Fórum munkájában.

    Az Ellenzéki Kerekasztalon (1989. március 22.) az MDF már Antall Józsefet is delegálta a tárgyalások lefolytatására. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságban dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé a magyar politikai élet palettáján.

    Antall Józsefet 1989. október 21-én nagy többséggel megválasztották a Magyar Demokrata Fórum elnökévé, amely alapján ő lett a párt miniszterelnök-jelöltje az 1990-es választásokon. A referendum nyertese az MDF lett, így ő alakíthatta meg a Szovjetunió bukása után, a szocializmust felváltó piacgazdasági rendszerben a 3. Magyar Köztársaság első kormányát.

    Óriási feladatok vártak a kormányra, mind gazdasági-, politikai, mind pedig társadalmi téren.

    Kormányával megteremtette az átalakulás feltételeit, elfogadta a hozzá segítő törvényeket és a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.

    Tisztségét nem tudta teljes egészében kitölteni, nyirokrendszeri daganat következtében 1993. december 21-én elhunyt. Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter lett.

    érdekesség

    Antall József miniszterelnöki esküje - 1990

    antall

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Krúdy Gyula halála - 1933

     

    Krúdy Gyula (1878-1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

    Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionista és a realista egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

    Főbb művei: Üres a fészek (1897), Az aranybánya (1900), A podolini kísérlet (1906), Szindbád ifjúsága és utazásai (1911), Francia kastély (1912), A vörös postakocsi (1913), Palotai álmok (1914), Szindbád (1915), Álmoskönyv (1925).

    érdekesség

    Krúdy Gyula - Szindbád

    szindbad

    érdekesség

    Szűrös Mátyás születése - 1933

    Szűrös Mátyás születése – 1933

    Szűrös Mátyás (1933-) magyar politikus, diplomata, az Országgyűlés elnöke, a 3. Magyar Köztársaság első (ideiglenes) köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.

    Szűrös Mátyás politikai karrierje a szocializmus évtizedeiben kezdődött, ám neve mégis a demokratikus átalakulás részévé vált, abban betöltött szerepe révén.

    Pályája a külügyminisztériummal és a diplomáciával kezdődött; 1975-től kelet-berlini nagykövet, 1978-1982 között moszkvai nagykövet, majd 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.

    Az MSZMP reformkommunista szárnyának meghatározó alakja Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal együtt.

    A demokratikus átalakulási folyamat során 1989 márciusában az Országgyűlés elnökévé választották.

    1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lett 1989. október 23. és 1990. május 2. között.

    1989-ben belépett az MSZMP utódpártjába, a Magyar Szocialista Pártba.

    érdekesség

    A 3. Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án (Szűrös Mátyás)

    szuros

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Weöres Sándor – Hideg van című verseskötete - 1934

     

    Weöres Sándor (1913-1989) költő, író műfordító, irodalomtudós.

    A Hideg van Weöres Sándor első verseskötete. 1934-ben jelent meg Pécsett a költő költségén és kiadásában. Weöres Sándor ekkor huszonegy esztendős volt. A kötetben szereplő versek szinte gyermekkorától – az első 1928-as keletű – sorakoznak. Köztük van a tizenöt évesen írt Híres öregek is, mely Kodály Zoltán megzenésítésében azóta közismertté vált. Noha Weöres Sándor a Nyugat harmadik nemzedékének tagja, s egy versében Ady, Babits és Kosztolányi tanítványának vallja magát, hangja már ebben az első kötetében is valami mást, újat, eddig idegent hozott a magyar lírába. Még a harmadik nemzedék vezető egyéniségének, József Attilának, Szabó Lőrincnek, Illyés Gyulának ugyancsak sajátos hangja után is.

    érdekesség

    Hideg van verseskötet címlapja

    hidegvan

    érdekesség

    Magyar – német kereskedelmi szerződés megkötése - 1934

    Magyar – német kereskedelmi szerződés megkötése – 1934

    A Magyar-német kereskedelmi szerződést 1934-ben írták alá, mely alapján a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok még inkább szorosabbá váltak a két ország között.

    Hitler hatalomra jutása után a háborús célok oda vezettek, hogy 1934-től kezdetét vette a német gazdaság teljes háborús átállása. Már az 1930-as évek közepétől erőteljesen korlátozták a behozatalt, életbe léptették a kétoldalú megállapodások új rendszerét. Az új megegyezéseket a németek főként olyan államokkal kötötték, amelyeknek nem valutával kellett fizetniük, hanem német iparcikkszállítások formájában, kétoldalú klíring-elszámolási rendszerben. Ennek egyik példája az 1934 februárjában Magyarországgal megkötött kereskedelmi megállapodás volt. A megállapodás közvetlen jelentőségét Magyarország számára a hatalmas agrárexport-lehetőségek adták. Ennek legfontosabb tételeit évente 6000 db vágómarha, 3000 tonna sertéshús, 1500 tonna szalonna és 3000 tonna zsír, valamint félmillió mázsa búza kivitele jelentette. Németország ebben az időszakban emelkedett Magyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnerei közé, és megindult a magyar gazdaság “beillesztése” a német “élettérbe”. A kereskedelmi mérleg többlete Magyarország javára ezekben az 1936 végére már félmilliárd márka német adósság halmozódott fel. Németország célja nem volt más, mint ellenszolgáltatás nélküli áruszállítások igénybevétele, áruhitelek felvétele közép-kelet-európai országoktól, köztük Magyarországtól is.

    Hatására az 1930-as évek végére a magyar behozatal és kivitel 52-53%-a már Németországba bonyolódott.

    érdekesség

    Sipőcz Jenőt nevezik ki Budapest főpolgármesterévé - 1934

    sipocz

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Juhász Gyula – Fiatalok, még itt vagyok! - 1935

     

    Juhász Gyula (1883-1937) a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője.

    A Fiatalok, még itt vagyok! Juhász Gyula utolsó verseskötete, melyet 1935-ben írt Szegeden.

    A költő élete utolsó szakaszában befelé forduló, magányos életet élt, melyet jól tükröznek a kötetben megjelent versei.

    Babits Mihály írta „előszó helyett” költőbarátjának: „Valamikor, a Holnap lapjain együtt indultunk a Holnap felé. (…) Mígnem egyszer te váratlanul elhallgattál és eltávolodtál.” 1935-ben, a kötet megjelenésének évében már hosszú ideje tartott ez a hallgatás: a költő remeteként élt, mindinkább erőt vett rajta a búskomorság, állapota súlyosbodásával egyre gyakrabban vitték be a klinikára.

    Barátok, orvosok, pszichiáterek hiába próbálták meg visszahozni a hétköznapok eleven világába.

    Verseket olykor még írt, sokukat gondos kezek megmentették az utókornak. Volt, hogy a költő édesanyja küldött el néhányat valamelyik folyóiratnak, máskor barátok juttatták el őket a kiadókhoz. A Fiatalok, még itt vagyok! megjelenése is a féltő, szerető barátoknak köszönhető. A szerkesztésért és kiadásért Magyar László felelt, aki később kis kötetben foglalta össze visszaemlékezéseit Juhász Gyula remeteéveiről.

    érdekesség

    Fiatalok, még itt vagyok! című verseskötetének a címlapja

    fiatalok

    érdekesség

    Magyarországi választások - 1935

    Magyarországi választások – 1935

    A Horthy-rendszerben megrendezésre kerül választást 1935 tavaszán tartották, melyen a szavazatok 47%-val a Nemzeti Egység Pártja nyert, miniszterelnöke Gömbös Gyula alakíthatott kormányt.

    Mivel már 1932-től Gömbös volt Magyarország miniszterelnöke, így az 1935-ös választás után csak kormányátalakítást hajtott végre.

    Az eredmény kialakításában a szokásos választási csalások és kormányprivilégiumok felhasználása – az ellenzék ajánlási íveinek visszautasítása, a választók közvetlen befolyásolása, a hatalmas kampánypénzek, a rádiónak, mint propagandaeszköznek a monopolizálása – jelentős szerepet játszott. Az ellenzék szinte minden árnyalata egyetértett abban, hogy ezen a választáson történt a legtöbb törvénysértés és csalás.

    érdekesség

    Gömbös Gyula miniszterelnök

    gombos

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Illyés Gyula – Puszták népe - 1936

     

    Illyés Gyula (1902-1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.

    A költő egyik legkiemelkedőbb alkotása a Puszták népe című mű, melyet 1936-ban írt.

    Műfaja irodalmi szociográfia, mely átmenet a tudományos szociológia és a szépirodalom között. Olyan társadalomrajz, mely a tudományos leírás és a művészi megjelenítés elemeit egyaránt magában foglalja.

    A Puszták népe szabatos társadalomrajz, ugyanakkor emlékezéssel átszőtt önéletrajz is. Beleszövődnek saját emlékei is az írónak, bár mint a műben leírja, nem önmagáról akar írni, hanem egy „népréteg lelkületét szeretném ábrázolni”.

    Az író a nyitófejezetben közli: „… a pusztai lakosságnak se fogvacogása, se gyomorkorgása nem hallható, se közvetve, se közvetlenül: képviselőjük, pártjuk, lapjuk, még ismerősük sincsen, aki nevükben szót emelhetne, holott nyilvánvaló, hogy az ország sorsa az ő vállukon nyugszik, akik a földet tartják tízezerholdas darabokban.”

    A kiszolgáltatottságot, a cselédsorsot is bemutatja a mű.

    A műnek nincs regényszerű cselekménye. Tárgyilagos leírást ad a pusztai cselédek életének általános, mindenkire és mindenhol jellemző vonásairól, a hazai nagybirtokrendszer sajátosságairól, melyet saját emlékeivel tesz érzékletessé. A műben a változatlanság uralkodik, egy változás azonban mégis megjelenik, a család kiemelkedhet osztályából.

    Időben három korszakot, három nemzedék sorsát mutatja be az író. A nagyszülőké a kiegyezés kora, a szülőké a századelő, ez a kor adja az író gyermekkorának emlékeit is, végül a harmincas évek, a megírás és szembesítés ideje.

    érdekesség

    A Puszták népe címlapja

    pusztak

    érdekesség

    Darányi Kálmán miniszterelnökké választása - 1936

    Darányi Kálmán miniszterelnökké választása – 1936

    Horthy Miklós kormányzó 1936. október 12-én Darányi Kálmánt nevezi ki miniszterelnöknek.

    Darányi az alkotmányos rend megőrzésének programjával úgy akart visszatérni a bethleni alapokhoz, hogy nem fordult élesen szembe az előző kormány és miniszterelnök – Gömbös Gyula – programjával sem.

    Fenntartotta a titkos választójog ígéretét, de előbb a kormányzói légkört és a felsőház szerepét akarta növelni.

    Miniszterelnöksége kezdeti időszakában elhatárolta magát a jobb- és baloldali szélsőségektől egyaránt.

    1938-ban elfogadtatta – a még Gömbös által előkészített – választójogi törvényt. Ez két vonatkozásban változtatta meg a korábbi rendelkezést: megszüntette a nyílt szavazást, viszont szűkítette a választójogot – 250-300 000 fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Ezt úgy érte el, hogy az egyhelyben lakás követelményét kettőről hat évre növelte, a férfiak választójogosultságát 26, míg a nőkét egységesen 30 évre emelte.

    Darányi Kálmán kormánya bevezette a 44 órás munkahetet a köztisztviselőknél és a 48 órásat az ipar egyes területein. 1938 tavaszától bevezette a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosítását.

    érdekesség

    Darányi Kálmán miniszterelnök

    daranyi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Karinthy Frigyes – Utazás a koponyám körül - 1937

     

    Karinthy Frigyes (1887-1938) magyar író, költő. Költeményei között megtalálhatóak a versek, regények és a színművek is. Legismertebb műve az Utazás a koponyám körül, melyet 1937-ben írt meg.

    A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, hallucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

    érdekesség

    Utazás a koponyám körül művének címlapja

    karinthy

    érdekesség

    Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat vehet át - 1937

    Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat vehet át – 1937

    Szent Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.

    A C-vitamin kutatójaként tett szert világhírnévre, melyet paprikából sikerült először kivonnia.

    Ezen kívül jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) megismerésében.

    Ő az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést.

    Kutatásait a Szegedi Orvos Vegytan Intézetben végezte, ahol sikerült kimutatni a C-vitamint.

    Először Szent-Györgyi ignose névre (nem ismerem cukor) keresztelte el a felfedezett vegyületet, majd publikálás céljából hexuronsav névre keresztelte.

    Később felfedezték, hogy a C-vitamin jótékony hatással van az emberi immunrendszerre, továbbá gyógítani lehet vele a skorbutot is.

    A C-vitamin hivatalos elnevezése aszkorbinsav lett.

    1937-ben kapott Nobel-díját a következő indoklással kapta meg: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Később a Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta, illetve a Szegedi Egyetem rektora lett.

    érdekesség

    Szent-Györgyi Albert a Nobel-díj átadó ünnepségen 1937-ben

    szentgyorgyi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Szabó Lőrinc – Harc az ünnepért - 1938

     

    Szabó Lőrinc (1900-1957) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

    A költő Szabó Lőrinc költészete első olvasásra könnyen érthető. Éppen ezért könnyen félre is érthető. Ugyanakkor a nyelvi extravaganciákat kerülő, grammatikai pontosságú mondatformálás és a hagyományos formálású versalakzat éppen az ellentmondásosság megjelenési formája. Az állítás-kétségbevonás-tagadás egyszerre való jelenlétét biztosítja költészetében.

    A Harc az ünnepért című kötet verseiben már kiteljesedett költő. Büszke tudattal maga lebbenti fel műhelye fátylát. Alapjában véve Szabó Lőrinc az indulat költője, ám e kötetben, tudatos költő is. Nincs előtte érzelmi vagy értelmi tilalomfa, a tudásnak az a tiltott gyümölcse, aminek megismerése a költészet titokzatos kertjéből való kiűzetéssel járna. Szabó Lőrinc felfokozottan zenélő líraiságának nagy telítettségében is tudatos marad.

    A költő arculatát és lelki arcképét ez a kötet talán minden eddiginél is tisztábban láttatja. Mert minden versképnek, minden hasonlatnak meg van a maga külön lelki magyarázata, kötelékek, amelyek az alaphangulatot az Én legbelsőbb indulataihoz fűzik. Ezek a kötelékek Szabó Lőrinc legtöbb verseiben valóságosak és realisták.

    érdekesség

    Harc az ünnepért című kötetének a címlapja

    harcaz

    érdekesség

    A Győri fegyverkezési program elindítása - 1938

    A Győri fegyverkezési program elindítása – 1938

    A győri program egy egymilliárd pengős hadseregfejlesztési program volt, amelyet Darányi Kálmán 1938. március 5-én Győrött, a kormányzópárt, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlésén jelentett be. A program kidolgozója Imrédy Béla volt.

    A program nem volt más, mint a február 3-i Huba elnevezésű hadfejlesztési terv gazdasági megalapozása. Ebből 600 milliót közvetlenül a fegyverkezésre, 400 milliót közvetett védelmi fejlesztésre szántak. Az ütemezését 5 évben határozták meg, az első lépcsőt 1940 végéig tervezték végrehajtani (ez a legszükségesebb fejlesztéseket foglalta magában). Ez jelentette a katonai célú kutatások megindítását, a magyar ipar egy részének a hadigazdálkodásra való átállítását, a hadsereg legalapvetőbb fegyverekkel való ellátását. A második lépcsőben már egy megalapozott hadsereg minőségi és mennyiségi továbbfejlesztését tűzte ki célul.

    A 400 millióból finanszírozták a mezőgazdaság, közlekedés, infrastruktúra és a bányászat fejlesztését is. A program egyik célja volt, hogy öt év alatt elő is teremtsék az elosztani szánt 1 milliárd pengőt. Ennek finanszírozását hosszú, illetve rövid lejáratú kölcsönök, valamint egyszeri vagyonadó kombinációjaként akarták megoldani. A 400 milliót kölcsönből, a 600 milliót pedig az egyszeri vagyonadóból.

    érdekesség

    A Győri program bejelentése (Horthy Miklós – bal oldalt, Darányi Kálmán – jobb oldalt)

    gyori

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Babits Mihály – Jónás könyve - 1939

     

    Babits Mihály (1883-1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

    A Jónás könyvét Babits Mihály 1939-ben írta meg.

    Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A gondolkodó emberek előtt már a ‘30-as évek elején felrémlett egy új háború pusztításának látomása. A kultúra s az emberiség féltésének morális aggálya fordította szembe a jogtipró állammal, elsősorban a nacionalizmusra épülő militarizmusok diktatúrájával.

    A Jónás könyvét súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgetőfüzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal. A Nyugat 1938. szeptemberi számában jelent meg első ízben.

    1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben új erővel vetődött fel az a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében?

    A Jónás könyvében profetikus verseit folytatja. A négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás is. A költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg, jóllehet nem állíthatjuk, hogy mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével. A küldetéstudat emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is.

    érdekesség

    A Nyugatban megjelent Jónás könyvének a borítója

    jonas

    érdekesség

    A II. Világháború - 1939

    A II. Világháború – 1939

    A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa volt. 1939. szeptember 1-jén kezdődött, amikor Németország megtámadta Lengyelországot és 1945. szeptember 2-án ér véget Japán kapitulációjával.

    A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a keleti, mind csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek.

    A világháborút lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és német területekkel kárpótolták. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új háború, a hidegháború korszaka kezdődött.

    Magyarország a Tengelyhatalmak oldalán kapcsolódott be a háborúba 1941. június 26-án. A hadba lépés indoka az volt, hogy ismeretlen eredetű gépek bombázták Kassát és Rahót.

    érdekesség

    A Hirosimára ledobott atombomba felrobbanásának pillanata

    hirosima

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Móricz Zsigmond – Árvácska - 1940

     

    MóriczZsigmond (1879-1942) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.

    Az Árvácska Móricz Zsigmond regénye. Gyermek hősnője lelenc, akinek tisztességes neve nincs. Az író örökbefogadott lányáról, Erzsikéről, becenevén Csibéről mintázta. Móricz 1936-ban a Ferenc József-hídon talált a 16 éves, fejletlen lányra, aki öngyilkosságra készült, hogy elviselhetetlen, megalázó életének véget vessen. Csibe éveken át mesélte az írónak gyermekkora, a nevelőszülőknél átélt évek emlékeit, a legsötétebb szadizmussal elkövetett kínzásokat. A lelencet az állam parasztszülőkhöz adja: nyolc pengőt fizet érte és ruhát, cipőt ad. Aki elvállalja, keresni akar rajta: dolgoztatják és éheztetik, ruháját a gazda gyerekei rongyolják el, iskolába nem engedik, ütik-verik, parázzsal égetik, rúgják, kéjenc férfiak játszanak vele. Rosszabb sorban él, mint az állatok, s kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb gonoszságra ingerli a nevelőszülőket.

    A regényt Móricz élete utolsó időszakában írta meg: 1940-ben a Kelet Népe című folyóiratban közölte folytatásokban, később az Athenaeum Kiadó adta ki.

    érdekesség

    Az Árvácska címlapja

    arvacska

    érdekesség

    A Donkerque-i csata - 1940

    A Donkerque-i csata – 1940

    A Donkerque-i csata a II. Világháború egyik nagy ütközete volt 1940. május 26. és június 4. között.

    A harcoló felek a La Manche csatorna partján védekezésbe kényszerült francia–brit szövetség, illetve a Harmadik Birodalom Belgiumba betörő csapatai voltak. A csatához szorosan kötődik a brit Dynamo hadművelet, melynek keretében 330 000 szövetséges katonát menekítettek a Csatorna túlpartjára.

    A dunkerque-i csatában megsemmisültek a szövetséges hatalmak főerői. Franciaország elveszítette hadseregének legütőképesebb alakulatait. A csata után hitét vesztett Franciaország gyakorlatilag nyitva állt a német hadak előtt. Nagy-Britannia súlyos, de nem megsemmisítő vereséget szenvedett a csatában.

    érdekesség

    A Donkerque-i csata

    donkerque

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    A Nyugat című folyóirat megszűnése - 1941

     

    A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten.

    Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Havonta két száma jelent meg, de gyakran voltak összevont kiadások is. Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizálva hozzáférhető mindenki számára.

    Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesülésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Nem volt egységes világnézeti arculata, inkább a „közös ellenség” fogta egybe a lapot. Óriási ellenállásba ütközött konzervatív részről (nemzeti veszedelmet láttak benne), de neves képviselői meg tudták védeni, még az első világháborút is túlélte.

    érdekesség

    A Nyugat első számának a címlapja

    nyugat

    érdekesség

    Gróf Teleki Pál öngyilkossága - 1941

    Gróf Teleki Pál öngyilkossága – 1941

    Gróf Teleki Pál (1879-1941) magyar geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

    1920. július 25-én Horthy Miklós kormányzó kinevezte miniszterelnökké. Emellett ő volt a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere és ő vezette a külügyi tárcát is. IV. Károly király visszatérési kísérlete után, 1921. április 14-én lemondott a miniszterelnökségről.

    Legismertebb és egyben leghíresebb munkája a „vörös térkép”, mely Magyarország 1910-es népességének nemzetiség szerinti megoszlását mutatja be (piros színnel a magyarok lakta területeket ábrázolja). Ez a térkép a világ legelső olyan térképe, mely a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását vizsgálja a népsűrűség figyelembe figyelembe vételével.

    E térkép volt a Trianoni-békekonferencián a magyar delegáció legnagyobb „fegyvere”, azonban a döntésnél nem vették figyelembe a nemzetiségi eloszlást, pusztán politikai, stratégiai döntés született.

    érdekesség

    Gróf Teleki Pál híres „vörös térképe”

    telekiterkep

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Móricz Zsigmond halála – 1942

     

    Móricz Zsigmond (1879 – 1942) magyar író, újságíró, szerkesztő, a huszadik századi realista prózairodalmunk meghatározó alakja.

    Móricz művészetének újszerűsége témaválasztásban, problémaérzékenységében, ábrázolásmódjában és stílusában egyaránt keresendő. Elsősorban a parasztság és az úri osztály világát ábrázolta. A falu világát belülről látta, ő fedezte fel irodalmunkban a falu társadalmi tagozódását éles rétegződését. Elődeivel szemben, akik a vidám parasztság képet alkották Móricz a valós paraszti világot mutatja be a sok keserűséggel, szegénységgel, kínnal. Ábrázolásmódját a líraiság és ezzel egyidejűleg a drámaiság jellemzi. Móricz hősei különleges egyéniségek, mély érzelmekkel, erős szenvedélyekkel, nagyra törő vágyakkal. Művei cselekményét, a történések jellegzetesen a főszereplő nézőpontjából látjuk, aki mindig színen van. Az író aprólékosan tárja fel a tettek indítékait, a tudatosult vágyak világát. Vívódó hősei két világ határán élnek: elégedetlenek önmagukkal és környezetükkel, magányosak és társtalanok. Változtatni, új világot teremteni azonban nem tudnak.

    érdekesség

    Móricz Zsigmond - önarckép

    moricz

    érdekesség

    Megalakul a Kállay-kormány - 1942

    Megalakul a Kállay-kormány – 1942

    Kállay Miklós (1887-1967) magyar politikus, 1942-1944 között Magyarország miniszterelnöke.

    Kállay 1942. március 10-én lett Magyarország miniszterelnöke, egyúttal a kormánypárt tagja.

    Beiktatása politikai változást is jelentett. Az addigi időkben hol angolbarát, hol németbarát kormányok vezették az ország politikáját, a németek szövetségeseként az angolok felé próbáltunk közeledni.

    Kállayval ez a politika már csak külsőleg maradt meg, tartalmában egyértelművé vált: szembefordulni a németekkel, átállni az angolokhoz, abbahagyni a szovjetellenes háborút.

    Kállay úgy gondolta, hogy a kinevezése körüli esetleges gyanakvást azzal altathatja el legjobban, ha a Bárdossy-kormányt egy az egyben átveszi, pusztán annyi személyi változtatást eszközölt, hogy eleinte a külügyminiszteri tárcát is magánál tartotta.

    Kállay Miklós nevéhez fűződik a „hintapolitika”, amelynek lényege, hogy a németek mellett a szövetségesekkel is jó viszonyt kívánt kialakítani, illetve fegyverszünetet akart kötni.

    érdekesség

    Az 1942-ben megalakult Kállay-kormány

    kallaikormany

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Rejtő Jenő halála – 1943

     

    Rejtő Jenő – írói álneve P. Howard – magyar író, aki 1905-1943-ig élt.

    Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is.

    Rejtő Jenő, mint humoros témájú könyvek írója ismert. Sajátos humorú, gyakran idegenlégiós témájú kalandregényeket, kisregényeket írt, amelyek rendszerint folytatásokban jelentek meg a lapokban, illetve a Nova kiadónál könyv formában. Stílusában tudatosan törekedett a filmszerű vágások technikájára: „bementünk a bakterházba, azután elhelyeztük a baktert az ágy alatt”, a felgyorsult cselekményt rövid, egy-két szavas mondatokkal fejezte ki. Humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, például: Egy szabó mondja: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” (A szőke ciklon) Más: „A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.” (Piszkos Fred közbelép).

    érdekesség

    Rejtő Jenő - önarckép

    rejto

    érdekesség

    A Doni-katasztrófa – 1943

    A Doni-katasztrófa – 1943

    A Doni-katasztrófa a II. Világháború legszörnyűbb magyar veresége volt, melyben szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg.

    Az óriási emberáldozatnak rövid- és hosszútávon súlyos következményei voltak a magyar társadalomra és gazdaságra egyaránt.

    A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédség alakulata volt, melyet német nyomásra vezényeltek ki a Don-menti síkságra, hogy megállítsák a szovjet Vörös Hadsereg támadását az oroszországi Don-kanyarban.

    hadsereg anyagi felszereltsége, fegyverzete a korabeli magyar viszonyok között jónak volt mondható, azonban a fegyverzet minősége és összetétele így is messze elmaradt a korabeli nemzetközi színvonaltól. Nagyon kevés és elavult volt a páncéltörő fegyverzet. A korszerűtlen lövegekkel felszerelt tüzérség lőtávolsága rövid, felzárkózási sebessége lassú volt. A magyar hadsereg elitjének számító páncéloshadosztály jórészt a németektől átadott, csehszlovák zsákmányból származó harckocsikkal volt ellátva, amelyek nem vehették fel a versenyt a korszerű szovjet T-34-esekkel.

    A katonai vezetés tisztában volt a felszerelés problémáival, azonban mindenki gyors német győzelemre, könnyű hadjáratra számított, illetve a szövetséges német hadvezetés ígéretet tett arra, hogy szükség esetén a hadsereget ellátja a legjobban hiányzó korszerű fegyverzettel.

    A vereséget megpecsételte az 1942-43-as rendkívül hideg orosz tél, melyre sem a katonák, sem a harci eszközök nem voltak felkészülve.

    érdekesség

    Magyar hadifoglyok menete a rendkívül hideg orosz télben - 1943

    don

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Nemere István születése – 1944

     

    Nemere István (1944-) író, műfordító. Díjai: 1982: „Legjobb Európai Science-Fiction Író”, 1983 és 1985: Az Év Könyve Jutalom.

    Rendkívül termékeny író, 2012-ig közel 600 könyve jelent meg magyar nyelven, ez egyébként magyar rekord. Műveinek eladási példányszámai megközelítették a tizenegy milliót. Főleg sci-fi könyvei és a paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit köztük perzsa és eszperantó nyelven is. Az 1990-es években kétszer egymás után megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek irodalmi Nobel-díjra való jelölésére.

    érdekesség

    Nemere István - önarckép

    nemere

    érdekesség

    Szálasi Ferenc kormányt alakít - 1944

    Szálasi Ferenc kormányt alakít – 1944

    Szálasi Ferenc (1897-1946) a budapesti népbíróság által háborús bűnösként elítélt hungarista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója. A II. világháború után halálra ítélték és kivégezték.

    1944-ben a sikertelen kiugrási kísérletet követően a német megszállók Szálasiék mögé álltak. Hitler külön parancsára szeptember folyamán a nyilasok megkezdték a hatalomátvétel megszervezését.

    1944. október 15-én Szálasi bejelentette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását.

    Nemzetvezetőként november 4-én felesküdött a Szent Koronára, és másnap megalakította a Nemzeti Összefogás Kormányát. Szálasi elvileg totális diktatúrát vezetett be. A nyilas kormányzat elrendelte a magyar társadalom hivatásrendi átalakítását, és minden erőforrást az előrenyomuló szovjetek elleni harc folytatására rendeltek. Szálasi és köre rendületlenül hitt a német csodafegyverek erejében, és meghirdette a totális háborút, amivel hatalmas károkat okozott Magyarországnak mind anyagiak, mind emberéletek tekintetében.

    A nyilas vezetőség a háború elvesztését követően amerikai fogságba került. Az amerikaiak kiadták Magyarországnak, majd ellene népbírósági eljárás indult, amelynek keretében végül március 1-jén halálra ítélte a bíróság emberiesség elleni és háborús bűntetteiért.

    1946. március 12-én akasztották fel és ismeretlen helyre, jelöletlen sírba temették el.

    érdekesség

    Szálasi Ferenc kivégzése 1946-ban

    szalasi

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Márai: Napló – 1945

     

    Márai Sándor (1900-1989) magyar író, költő, újságíró. Az egyik legkülönösebb életúttal rendelkezik, a 20. századi magyar írók között. 1945-ben jelenik meg a Napló című kötete.

     

    Márai Sándor nem törekedett arra, hogy művét valóban naplószerűen bocsássa közre, így az olvasó csak a politikai események említései alapján tájékozódhat. A mű lényegesen hosszabb, terjedelmesebb részeit irodalmi elmélkedések foglalják el. Ezek a rövid beszámolók sok-sok klasszikus vagy modern angol, német, francia íróról, olyan magyar nagyságokról, mint Arany, Babits, Kosztolányi kevesen mondtak lényegesebbet, tömören találóbbat. Persze nem kritikák ezek a passzusok, nem is esszék, inkább egy abszolút hallású és igen-igen művelt művészember benyomásainak, megfigyeléseinek pontos rögzítései. Ám egy vádirat is rejtőzik az olvasónapló mellett-alatt a műben, vádirat a fasizmus, a magyar középosztály, a polgárság ellen. Történelmi ítéletet nem mond, erkölcsit feltétlenül, abszolút érvénnyel. A napló harmadik rétegét alkotják a parányi, villódzó szépségű kisnovellák – az író legjobb színvonalán. 

    érdekesség

    A Napló

    A Napló

    naplo

    érdekesség

    1945-ös Budai kitörési kísérlet

    Az 1945-ös budai kitörési kísérlet a budapesti csatában a Budai várnegyedben körülzárt német–magyar csapatok összehangolt nyugati irányú támadása az összefüggő német arcvonal elérésére. 1944 karácsonyára a szovjet csapatok ostromgyűrűje bezárult a főváros körül. Hitler Budapestet erőddé nyilvánította, melyet háztól házig kell védeni. Budapest ostroma a második világháború leghosszabb és legborzalmasabb ostromai közé tartozik.

    A kilátástalan küzdelmet folytató védekező csapatok végül mind a Budai Várba szorultak be. A bennrekedt 44 ezer német és magyar katona végül Hitler tiltása ellenére, február 11-én éjjel megkísérelte a várból való kitörést és a német vonalak elérését. A várból éjszaka kitörő katonákat azonban a szovjetek már várták és halomra lőtték őket, így a kitörési kísérlet szó szerint vérbe fulladt. 1945. február 13-án a Budapestért vívott csata véget ért.

    A budai várban, palotában és műemlékekben a város 1686-os visszafoglalása óta nem keletkezett olyan helyrehozhatatlan kár, mint a második világháborúban.

    érdekesség

    Szovjet alakulatok menetelnek az Üllői úton. 1945. február

    szovjet

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Pilinszky János: Trapéz és korlát verseskötete - 1946

    Pilinszky János: Trapéz és korlát verseskötete – 1946

    1946-ban, közvetlen a háború után, az ún. koalíciós időkben jelent meg Pilinszky János első verseskötete, Trapéz és korlátcímen. Pilinszky János (1921-1981) a huszadik század egyik legjelentősebb Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas, magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik nemzedékének tagja, Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt.

    Amikor a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények gazdagodtak – de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt. 

    érdekesség

    Pilinszky János: Négysoros

     

    Alvó szegek a jéghideg homokban.
    Plakátmagányban ázó éjjelek.
    Égve hagytad a folyosón a villanyt.
    Ma ontják véremet.

    érdekesség

    Pengő megszűnése – 1946

    Pengő megszűnése – 1946

    A pengő a hivatalos pénznem volt Magyarországon. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-éig volt törvényes fizetőeszköz.

    Váltópénze a fillér volt (1 pengő = 100 fillér). Bevezetése az első világháborút és Trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt. Az újabb világháborút követően mégis a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.

    érdekesség

    A legnagyobb címletű 1 milliárd b.-pengős már nem került forgalomba

    pengo

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Betiltják Az ember tragédiáját - 1947

    A Tragédia diadalmas életében egyedül a kommunizmus korszaka jelentett apróbb törést. 1945 után, a diktatúra kiépülésével párhuzamosan valóságos „szellemi írtóhadjárat” indult ellene, főleg azért, mert a falanszter-színt a kommunista utópia kigúnyolásaként, magát a drámát pedig „reakciós”, „vallásos”, „haladásellenes” műként értelmezték és ítélték el. 1947-57 között betiltották.

    A darab utolsó előadása a Nemzetiben 1947-ben volt, ezután hét évre betiltották, s csak a Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésével beköszöntő „enyhülés” légkörében lehetett újra játszani. Mikor újra műsorra tűzték, óriási volt az érdeklődés iránta: a színházaktól százával rendelték a jegyeket telefonon; a Nemzeti Színházban 1955. január 7-én volt az első felújított előadás. Ám Rákosi Mátyás pártfőtitkár a bemutatót követően személyesen rontott neki a rendezőknek, és először megritkíttatta az előadásokat, majd teljesen levétette a műsorról, azzal az indokkal, hogy „túlságosan gyakran” adják elő (kiszorítva a szocreál szellemiségű színműveket). Végül a Tragédiát csak-csak sikerült integrálni a szocialista kultúrkritika által elfogadhatónak minősített művek közé; és 1957. március 27-étől ismét játszotta a Nemzeti Színház.

    érdekesség

    Az 1947. szeptember 26-ai premier plakátja

    embert

    érdekesség

    Raoul Wallenberg - /1912-1947/

    Raoul Wallenberg a korabeli magyarországi és európai embermentés szimbolikus alakja.  „Ember az embertelenségben”, a holokauszt borzalmaiban. Raoul Wallenberg (Stockholm, 1912. augusztus 4. – feltételezések szerint 1947. július 16.) svéd diplomata. A második világháború éveiben Magyarországonzsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Halála időpontja kérdéses. Magyarország nagyra becsüli és őrzi a mártír svéd diplomata emlékét.

    Raoul Wallenberg, egy svéd kereskedőcsalád sarja, Magyarország német megszállása után érkezett a magyar fővárosba, éppen abban az időszakban, amikor Horthy Miklós kormányzó – jelentős külföldi és egyházi nyomásra – leállíttatta a zsidók deportálását. Ez az átmenetileg javuló légkör kedvezett az embermentő akcióknak, amelyekbe a svéd diplomata is haladéktalanul bekapcsolódott. Már augusztusban 4500 védőútlevelet állított ki, amelyeket „családi okmányként” fogadtatott el a magyar hatóságokkal, így minden egyes kibocsátott irat több ember életét menthette meg. Bár hazánkban a sikertelen kiugrási kísérletet követő nyilas puccsal a helyzet drámai fordulatot vett, az embermentők – és köztük Raoul Wallenberg életük kockáztatásával mentették tovább az állandó fenyegetettségben élő tízezreket. Néhány hét elteltével egy másik elnyomó rendszer áldozatává vált. 1945. január 17-én ugyanis elhurcolták a szovjet csapatok, és a Szovjetunióból már soha nem térhetett vissza.

    érdekesség

    Emléktábla a Józsefvárosi pályaudvaron

    emlektabla

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Kodolányi János - Vízöntő – 1948

     

    Kodolányi János (1899-1969) író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője. Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója (akárcsak barátja, Németh László), világirodalmi rangú epikus. Könyvei évek óta több kiadásban és nagy példányszámban jelennek meg, szerepe ezzel együtt is vitatott.

    A Vízözön, korábbi kiadásokban Vízöntő, Kodolányi János regénye, mely a bibliai vízözön koráról szól; alapját pedig a sumer-akkád mítoszok (elsősorban az Atrahaszísz-eposz és az ún. 12-táblás vagy újasszír Gilgames-eposz) képezi. A regény először 1948-ban jelent meg; folytatása az Új ég, új föld, a mű tulajdonképpen egy Kodolányi által tetralógiának, vagy legalábbis szorosan összefüggő regénysornak tervezett nagyobb egész része (ennek három további tagja a már említett folytatás, az Új ég, új föld, a Mózesről szóló Égő csipkebokor, és a Jézus/Júdás kapcsolatát tárgyaló Én vagyok). A Vízöntő és az Új ég, új föld egyaránt Kodolányi mitikus, az emberiség őskorába vezető, mágikus realista jellegű regényei közé tartozik. A tetralógia többi tagjától eltérően a Vízözön jóval kevésbé tekinthető történelmi regénynek, és a róla szóló irodalomban gyakori elnevezés ellenére nem is igazi mítoszregény, amely realista köntösben rekonstruálna ókori mítoszokat vagy legendákat, ellenben önálló és mágikus elemekkel tarkított világot teremtve, mítoszt, kalandot, személyes önéletrajzi és spirituális élményeket, világlátást és filozófiai eredetű létproblémákat, valamint szatirikus társadalomkritikát összegyúrva, jóval közelebb áll a modern fantasy-regényekhez. Maga Kodolányi több helyütt egyszerűen csak „meseregénynek” nevezte.

    érdekesség

    A Vízöntő című mű borítója

    vizonto

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Nők Lapja - 1949

    Budapest, október 20. – Ezen a napon kerül piacra először Magyarország első és azóta is piacvezető női magazinja, a Nők Lapja. A Nők Lapja 61 éve a vezető női magazin Magyarországon. Jelenleg több mint 260 ezres eladott példányszámmal büszkélkedhet.

    A lap elődjét, az Asszonyokat a Magyar Kommunista Párt támogatását élvező Magyar Nők Demokratikus Szövetsége adta ki – ez 1949 októberéig létezett. A munkás, paraszt, illetve értelmiségi nőket szólította meg. „Meghitt baráti közelségbe akar hozni Téged ahhoz az országhoz, ahhoz a néphez, amely a békéért harcoló emberiség élén jár: a nagy Szovjetunióhoz, hogy ismerd meg embereit, tájait művészetét” – hirdette.

    érdekesség

    1949 - Első szám.

    noklapja

    érdekesség

    KGST megalakulása - 1949

    KGST megalakulása – 1949

    A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete a hidegháború alatt. 1949. január 25-én hozták létre Moszkvában, Szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni. Az európai ún. szocialista országok társadalmi-gazdasági rendszerének összeomlásával a KGST-t tagállamai 1991. június 28-án, budapesti ülésükön a szervezetet feloszlatták.

    A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. Magyarország például többek között autóbuszok gyártására szakosodott, ennek révén jutottak el az Ikarus-ok a „szocialista világ” minden sarkába. Az NDK viszont például halfeldolgozó halászhajókat gyártott, Bulgária pedig ipari targoncákat.

    érdekesség

    A KGST zászlaja

    kgst

    érdekesség
  • Helytörténeti fotók

    Cholnoky Jenő halála - 1950

    Cholnoky Jenő (1870-1950) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A „Balatoni Szemle” szerkesztője. Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett.

     

    Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (geomorfológia) művelte. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg.

    érdekesség

    Cholnoky Atlasza

    atlasz

    érdekesség

    Szabadkőműves Páholyok feloszlatása - 1950

    Szabadkőműves Páholyok feloszlatása – 1950

    Kádár János, 1950. június 13. feloszlatja a szabadkőműves páholyokat Magyarországon. A rendelet szerint az egyesület és szervezetei a Népköztársaság ellenségei voltak – vagyonuk elkobzásra került. Működésük lényege, mai napig vitatott.

    A szabadkőművesség világszerte több millió taggal rendelkező heterogén, számtalan formában működő mozgalom, amely – önértelmezése szerint – az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterséghez kapcsolódó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését. 

    érdekesség

    Kádár rendelete

    Kádár rendelete

    rendelet

    érdekesség
  • Első Reformkori Magyar Országgyűlés /1825 – 1827/

    A Pozsony városában megrendezett 1825–27-es országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, bár a hagyományos sérelmi politika folytatása mellett még kevés előremutató törvényt hozott a diéta.

    Az országgyűlés határozott az 1791-ben felállított reformbizottság munkájának folytatásáról, és nagybirtokosok adakozásából megteremtették az alapot a Magyar Tudományos Akadémia és a Ludoviceum (magyar katonai akadémia) létrehozáshoz. Ugyanakkor sikerült kompromisszumra jutni a rendi sérelmek kérdésében is. A reformkor legnagyobb alakja, Széchenyi István is itt lép fel először, 1825-ös országgyűlésen ajánlotta fel 1 évi jövedelmét egy tudós társaság megalapítására, amely a magyar nyelv és kultúra ügyét szolgálja.

    érdekesség

    Ülésezik az Országgyűlés Pozsonyban, 1825-27-es 

    orszaggyules

    érdekesség
  • (Magyar) Programok

    Leider ist der Eintrag nur auf Magyar verfügbar.

  • Fotótár

  • (Magyar) Könyvtári helytörténeti anyagok

    Leider ist der Eintrag nur auf Magyar verfügbar.