Első Reformkori Magyar Országgyűlés /1825 – 1827/
A Pozsony városában megrendezett 1825–27-es országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, bár a hagyományos sérelmi politika folytatása mellett még kevés előremutató törvényt hozott a diéta.
Az országgyűlés határozott az 1791-ben felállított reformbizottság munkájának folytatásáról, és nagybirtokosok adakozásából megteremtették az alapot a Magyar Tudományos Akadémia és a Ludoviceum (magyar katonai akadémia) létrehozáshoz. Ugyanakkor sikerült kompromisszumra jutni a rendi sérelmek kérdésében is. A reformkor legnagyobb alakja, Széchenyi István is itt lép fel először, 1825-ös országgyűlésen ajánlotta fel 1 évi jövedelmét egy tudós társaság megalapítására, amely a magyar nyelv és kultúra ügyét szolgálja.
