Hídegylet megalakulása – 1832
A 19. században egy Buda és Pest közötti állandó Duna-híd létesítésének gondolata már nemcsak a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberekben, hanem a polgárokban is felmerült. A hídépítés előkészítése, a felmerülő műszaki és gazdasági problémák megoldása gróf Széchenyi István munkájának eredménye. A munka összehangolása érdekében, 1832. február 10-én megalapítja a Hídegyletet.
Az egylet feladata lett a vállalkozás problémamentes véghezvitelének biztosítása, valamint a közvélekedés megnyerése céljából a megfelelő propaganda előkészítése. Propagandára szükség volt, hiszen köztudott volt, hogy az ókori és középkori soknyílású, boltozott hidak közül többet elsodort a víz. Az 1775-ös árvíz is élénken élt a lakosság emlékezetében, és pont a híddal kapcsolatos viták közben pusztított az 1838-as pesti árvíz is. Harmadrészt a hídon mindenkinek – a nemeseknek is – vámot kellett fizetnie, a híd tehát a nemesi előjogok csorbítását, a közteherviselés elvének a bevezetését is jelentette. Széchenyi, Andrássy Györggyel tanulmányútra indult Angliába, ahol megismerhette William Tierney Clark által tervezett és épített hidakat. A jégtorlódás, árvizek és kimosódás kevés pillérrel való elkerülése érdekében Széchenyinek a választása a lánchíd típusra esett.
