Budapesti Hírlap indulása – 1881
Az 1867-es kiegyezéskor vált a szabad iparrá a nyomdászat hazánkban. Egyre nagyobb lett az igény a folyóiratokra, képes hetilapokra, könyvekre és napilapokra. Ekkor, és talán bizonyos szinten ennek köszönhetően is 1881. június 16-án, Csukássi József elindított egy új politikai napilapot, a Budapesti Hírlapot.
A megalakult a Budapesti Hírlap, lap címében budapesti, de a rengeteg vidéki előfizető országos napilappá tette, bár eredetileg olvasóközönsége csak a közép nemesi és a polgári rétegből került ki. A Budapesti Hírlap egy konzervatív (a 67-es kiegyezés politikáját), nacionalista és soviniszta politikát képviselt, és legfőbb célja minden és mindenki magyarosítása volt. A lap iránya: „A Budapesti Hírlapnak soha semmi körülmények között se kormánylapnak, se pártlapnak nem szabad lennie. Az egész magyar közönség lapja legyen, független nemzeti irányú, jelszava: «a magyarságért!»” Ezt a szellemiséget követve, a lap annyira megerősödött, hogy az ország egyik legnagyobb példányszámú, legnépszerűbb napja lett, majd mikor 1925-ben a főszerkesztő, Rákosi Jenő kiválása után egyre jobban elszürkült, majd 1939-ben megszűnt.







