A nagy gazdasági világválság kezdete – 1929
A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929-33 közötti túltermelési válsága.
A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját.
1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” összeomlott a New York-i tőzsde, mely a válság kitörési időpontja.
A gazdasági világválság Magyarországra gyakorolt hatása a következők miatt volt drasztikus és tragikus is egyszerre: az ország teljes mértékbe rá volt utalva a külpiacokra, illetve a nemzetközi konjunkturális ciklusoktól is nagyban függött, továbbá az ország katasztrófális mértékben el volt adósodva.
Az 1920-as évek végére Magyarország Európa egyik legeladósodottabb országává vált, továbbá protekcionista gazdaságpolitikát folytatott. Ezen gazdasági helyzetben a hiteltartozások törlesztése teljesíthetetlenné vált, sőt a fizetésképtelenség réme is fennforgott az 1930-as évek elején.
Az ország arany- és devizakészlete gyakorlatilag kimerült, az államcsőd veszélye fenyegetett.
A gazdaságon túl a magyar társadalomnak is hatalmas megrázkódtatásokat jelentettek a gazdasági válság következményei. Az elbocsátások, a munkanélküliség, a különböző segélyekre szorulás megviselte a különböző társadalmi rétegeket. A városképhez ekkoriban hozzátartoztak a népkonyhák, a szegényházak stb. A nyomor kezdett „mindennapivá” válni, mellyel együtt járt a népegészségügy romlása és a járványok terjedése.







